Nálunk nem igazi ünnep, de szinte lépten-nyomon ”belebotlunk”- Halloween. A Mindenszentek napját megelőző este. Egy hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az elkárhozott lelkek addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket és megpróbálnak visszatérni az élők világába. Rémes figurák, jelmezek, édesség és tökfaragás.
Október 26-án volt a sütőtök világnapja. A sütőtökről tavaly már írtam egy cikket, származásáról, beltartalmáról, egészségvédő hatásairól, itt elolvashatják. Most kicsit más szemszögből nézzük meg!
A töklámpás legendája a Brit-szigetekről ered, és egy részeges kovács Jack O'Lantert szimbolizálja, aki becsapta az ördögöt, ezért holt lelke a menny és a pokol közt rekedt, és az ő megnyugtatásaképpen készült el a lámpás a pokol parazsából. Az izzó töklámpás – amit kezdetben takarmányrépából vagy céklából készítettek, és csak Amerikában cserélték tökre – azóta a holt lelkek támasza és iránymutatója, valamint a gonosz szellemek távoltartója. Tudták, hogy a tökfaragás nem is olyan idegen a magyaroktól? A XI. században történt, hogy I. László magyar király a Visegrádi vár toronybörtönébe záratta az ellene szervezkedő Salamont, és megparancsolta az őröknek, hogy töklámpásokat aggasszanak a torony köré, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A kivilágítás olyan jól sikerült, hogy a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak, és tőlük ered a mondás: fénylik, mint Salamon töke. Majd a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt. Így az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza.
