Eltelt egy esztendő, újból itt állunk a karácsonyi ünnepek előszobájában, elkezdődött az adventi időszak.

Az advent szó a latin "adventus Domini" kifejezésre utal, ami azt jelenti: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. A keresztény ember számára advent az elcsendesedés és önvizsgálat ideje. A karácsonyvárás ideje, és egy elfeledett, hasznos szokás, a kisböjt időszaka, nem a fogyasztás ünnepe. Kisböjt – így nevezték a karácsony előtti testi-lelki megtisztulás időszakát. (Nagyböjt a húsvét előtti 40 napos böjt.) Az advent első vasárnapján kezdődő kisböjt idején eleink nem fogyasztottak zsíros ételt, húst, azokat nagy kincsként az ünnepekre tartogatták, mert tudták, jóból is árt a sok.

A 20. század közepéig élő böjti szokások szerint tájegységenként eltérően káposztás, tökös, babos, mákos, diós, almás fogások, sütemények kerültek az asztalra, és gyakran készült puliszka, krumplilángos, azaz tócsni vagy lapcsánka, dödöle és hagymás kenyérlángos, esténként alma illatozott, krumpli sült héjában a kemencepadkán…

Az ételek és tárgyak böjtje egyáltalán nem lemondás, sőt segít áttérni egy egészségesebb és fenntarthatóbb életmódra, étrendre – egymásra figyelve, testben és lélekben megújulva az ünnepre. Adventi receptjeimben én is törekszem az egyszerűségre, de szem előtt tartva az egészséget. Táplálkozási ajánlásunk, az „Okostányér” ebben is segítségünkre van: változatosság, mértékletesség, egyensúly.

Advent 1. vasárnapja van, a karácsonyt megelőző negyedik vasárnap. Ekkor kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amely január 6-ig tart. Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját. Ez a hagyomány 1839-ig vezethető vissza, ekkor készítette el ugyanis az adventi koszorú ősét Jihann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész. Az akkori “koszorú” egy örökzölddel díszített szekérkerék volt, rajta 24 gyertyával, melyek közül karácsonyig minden nap eggyel többet gyújtott. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Napjainkban a legkülönfélébb színű, elrendezésű és formájú gyertyák kerülnek a koszorúra. A hagyomány szerint a protestánsoknál a piros, míg a katolikusoknál a három lila és egy rózsaszín gyertya használata jellemző. Az advent első vasárnapján gyújtott lila gyertya a hit jelképe, Ádámot és Évát szimbolizálja, hiszen nekik jövendölték először a Megváltó eljövetelét.  Advent első vasárnapján a misén is lila miseruhába öltözik a pap. Az ünnepkör első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Jövő héten már december havába lépünk, és vele együtt érkezik a gyermekek kedvenc ünnepi alakja, a Mikulás. S bár a Mikulás igyekszik figyelni a gyermekek egészségére is, mi is segíthetünk neki. Most még van időnk, hogy ötleteket adjunk neki, mi is kerüljön a csizmácskákba. A piros színű palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította. Ez a legenda az alapja annak a szép keresztény hagyománynak, hogy december 6-án, Szent Miklós napján a felnőttek ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek. Régebben kis édesség, dió és mogyorófélék, friss és aszalt gyümölcs került a kifényesített csizmácskákba. Manapság sajnos túlzásokba tudunk esni, és ez nem kedvez gyermekeink egészségének. A mértékletesség, változatosság és tudatosság segít. Ne a mennyiségre törekedjünk, hanem a minőségre. Az elengedhetetlen édesség legyen kicsi, kakaóban gazdagabb, vagy akár házilag készített finomság. Kerüljön a csomagba friss, szezonális vagy aszalt gyümölcs, natúr dió, mandula és mogyoró, például diákcsemege formájában. És juthat még hely egy kis játéknak, vagy közös mókának, kikapcsolódásnak. Antal Emese remek cikkét ajánlom a figyelmükbe, akár a következő évekre is: Mi kerüljön a mikulás csomagba?

Előfordul, hogy gyermekünk kicsit vagy nagyon válogatós, a következő szakember tippjeit ajánlom a szülőknek: Lukasz Rebeka „ A 10 legjobb ajándék válogatós gyerekeknek”

Egy játékot is ajánlok figyelmébe a kisgyermekes szülőknek, nagyszülőknek!

„NYERJ MESEKÖNYVET A MIKULÁSTÓL” Egy igazán egyedi mesekönyv az egészséges táplálkozásról, egy izgalmas, kalandos utazás történetein keresztül. Ebből most 5 darabot sorsolnak ki a jelentkezők között.  Amennyiben szeretnék megnyerni -november 30-áig tart még a játék-, nincs más dolguk: nyereményjáték

Ma van a Nobel-díj megalapításának 127. évfordulója.

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 330 millió forintot, vagy 0,84 millió eurót)[1] – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbank) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

„Nobel-díj és életmódváltás. 2009-ben orvosi Nobel-díjat kaptak a telomérek és telomeráz enzim felfedezéséért, majd bebizonyították, hogy az életmódnak (pl. táplálkozás) a gének szintjén is van kimutatható hatása.

A telomer a kromoszóma „kupakszerű” vége. A sejtosztódás során egy pici darab mindig leválik a kromoszómák DNS-láncának a végéből, mint amikor szeleteljük az uborkát. Egy idő után ez a „csökkenés” a keletkező sejtek öregedését okozza.

A telomeráz nevű enzim a sejtosztódást követően újból, meg újból "visszaszintetizálja", visszapótolja a telomer leváló, csonkolódott szakaszát, azaz gátolja, lassítja az öregedést.

Bebizonyították azt is, hogy bizonyos életmódbeli változtatások (táplálkozás, fizikai aktivitás, és stresszkezelés is a része) jelentősen növelik a telomeráz enzim aktivitását, azaz az életmód sejtszinten lassíthatja az öregedést.” https://www.facebook.com/teritekenazegeszseg

Források, érdekességek:

-       https://www.alon.hu/aktualis/2022/11/vasarnaptol-advent-a-varakozas-az-elcsendesedes-ideje

-       https://www.facebook.com/kalandok.es.almok.szakmai.muhely/photos/a.237549209633300/5612118355509665

Október 16. az élelmezési világnap.  A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 1979-ben Rómában ülésező konferenciáján Romány Pál magyar mezőgazdasági miniszter határozati javaslata alapján nyilvánította október 16-át élelmezési világnapnak, ezzel emléket állítva a szervezet 1945-ös megalakulásának. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, hogy mindenkinek jusson elég biztonságos és tápláló élelmiszer, és összefogásra ösztönözzön.

“A napjainkban zajló globális válságok, a szűnni nem akaró világjárvány, a konfliktusok, a klímaváltozás, az infláció és a nemzetközi feszültségek mind komoly hatással vannak az élelmiszerbiztonságra. Világszerte több mint 800 millió ember éhezik, számuk meredeken emelkedik, így minden eddiginél nagyobb szükség van a kormányok, cégek, civil szervezetek összefogására, valamint a lakosság tudatosságára és támogatására. A világ lakosságának csaknem 40 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást. Itt az idő, hogy ezen közösen változtassunk!” Vlagyimir Rahmanyin, a FAO főigazgató-helyettese

“Sajnos a bolygónkon megtermelt élelmiszer 31 százaléka a kukába kerül vagy más módon vész kárba – nagyrészt a háztartásokban. Pedig előre megtervezett vásárlással illetve a helyes élelmiszertárolással rengeteg étel menthető meg a megromlástól. Az Élelmiszerbank idén már több mint hat millió kiló feleslegessé vált, lejáratközeli vagy éppen csomagolási hibás élelmiszert mentett a kereskedelmi és gyártói szektorból, hogy azok ne a hulladékmegsemmisítőbe, hanem rászoruló emberekhez kerüljenek.” Molnár Antal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület ügyvezető alelnöke

 Az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is. Erre is gondolunk az élelmezési világnapon. Az élelmiszerbiztonságért bárki tehet a saját környezetében is. Például azzal, ha tudatos döntésekkel támogatja az élelmezési problémák felszámolását, helyi és szezonális alapanyagokat vásárol, valamint előnyben részesíti a kevesebb csomagolást igénylő termékeket.

Mintegy 150 országban különböző rendezvényekkel és konkrét adományozással ünneplik a napot; Magyarországon például minden évben adománykonvoj indul a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében, idén 17. alkalommal. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a kormányzati, vállalati és civil szféra, valamint a lakosság figyelmét az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondokra. Az adománykonvoj idén mintegy 60 tonna tartós élelmiszert szállított, többek között konzerveket, tartós tejet, margarint, zabkását, zabtejet, savanyú uborkát, száraz szalámit, tésztát és üdítőket. A százmillió forint értékű szállítmány végül az Élelmiszerbank XVII. kerületi központi raktárába kerül, ahol több mint 35 ezer élelmiszercsomag készül belőle rászorulók számára.

A világnap idei mottója, “senkit nem hagyunk hátra” is azt hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóbb közös jövő alapjait csak együtt tudjuk lefektetni. Nézzék meg az erre az alkalomra készített videót: https://www.youtube.com/watch?v=hPCLygGJS_Q

Honlapunkon és FB oldalunkon is találnak ötleteket, lehetőségeket a fenntarthatóbb, felelős táplálkozásról, az élelmiszerhulladék csökkentéséhez. Hoztam most egy maradékmentesítő ötletet.

Kis adag maradék húsleves kiegészítésére másnap a burgonya főzővizét használtam fel. Adtam hozzá pici szárított tárkonyt és borsikafüvet, és sok friss petrezselyemzöldet. Főztem bele még egy kis tésztát is. Lehet jó zöldségesre is készíteni.

Ugyancsak október 16-án van a KENYÉR VILÁGNAPJA is, szorosan kapcsolódva az élelmezési világnaphoz, hiszen a kenyér a világ egyik legfontosabb élelmezési cikke, mely energiát és létfontosságú tápanyagokat biztosít szervezetünknek. A világ minden részén fogyasztják különböző formában. Összetevői a liszt, a  víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött a világnapról, melynek  célja, hogy bemutassa a kenyér jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

A kenyér az egyik legjelentősebb szénhidrátforrásunk, melynél törekedjünk, hogy teljesértékű legyen, vagyis a teljes gabonaszemet is tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magasabb  rost-, vitamin-, és ásványianyagbevitelhez. Annál értékesebb, minél nagyobb arányban tartalmazza a teljesértékű, teljeskiőrlésű gabonát. Még kedvezőbb az összetétele, ha többféle gabonát, álgabonát, magvakat, esetleg egyéb összetevőket, pl. útifűmaghéjat, sörélesztőpelyhet, olívaolajat, zöldfűszereket, hagymát, aszalt paradicsomot, olívabogyót, bambuszrostot is tartalmaz. Lehetőleg készüljön hagyományos eljárással, azaz kovásszal, mint nagyanyáink idejében. Ma már sok pékségben visszatérnek ehhez a 100 évvel ezelőtti módszerhez: 24-48 óráig érlelik, nem tesznek bele adalékanyagokat. Ennek nagy előnye, hogy a baktériumok maguk kezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, így mire megesszük a kenyeret vagy a pékárut, sokkal könnyebben emészthető lesz. A kézműves kenyeret annak is érdemes kipróbálnia, aki a "gyorskenyerektől" esetleg puffad. De azért csodát ne várjunk, mert nem lesz gluténmentes, sem lassabban felszívódó vagy alacsonyabb szénhidráttartalmú. Erről részletesebben itt olvashatnak:https://alimento.hu/kovasz/?fbclid=IwAR2-7L7EXCQfPnvcAaHvwHaLeXNcjAPDS-BT-85ZRliz6kFTuG5EAG7rS2U

Az, hogy milyen kenyérrel van dolgunk, ideális esetben kiderül a címkéből vagy a csomagolásról – bár néha a címke nagyon kicsi, nehezen olvasható vagy nem is elérhető. Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza többek között a kenyerekre vonatkozó előírásokat. Ilyen a teljes kiőrlésű kenyér elnevezése is, mely legalább 60%-ban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz, ezért a malátával, cikóriával színezett kenyerekkel elvileg ma már nem is találkozhatunk a polcokon, pékségekben, de a valóságban sajnos igen. Sok minden kiderül, ha megtapogatjuk (papírzacskóval, vagy a csomagoláson keresztül), megemeljük a kenyeret. A teljes kiőrlésű kenyér ugyanis tömörebb, vaskosabb, azonos méret mellett nehezebb, mint a fehér vagy a félbarna kenyér. Nagyon jó kenyerekkel is találkozhatunk a boltokban, pékségekben, melyek megfelelnek legszigorúbb elvárásainknak is, nézzünk jól körül, próbáljunk ki több félét is.

Egy szuper összefoglaló- https://ujeper.hu/wordpress/a-kenyer/ és videó - https://ujeper.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/a-KENYER-3.mp4.

Otthon is egyre többen sütnek kenyeret. Olcsóbb és hazai. Sokféle bevált recepttel találkozhatnak, vannak nem túl bonyolultak hosszabb érlelési idővel, és vannak a legegyszerűbb-leggyorsabb kenyérsütős változatok is. Honlapunk receptgyűjteményében is találnak párat. 

 Források, érdekességek:

-        https://trademagazin.hu/hu/iden-is-adomanykonvoj-hivta-fel-a-figyelmet-az-elelmezesi-vilagnapra/

-        vászonzsákoslány videó: https://www.youtube.com/watch?v=bastuXQ1mYY

-        Reményik Sándor: A mindennapi kenyér https://www.facebook.com/magyarversmondok/posts/pfbid02L5fDRBNq55Rr3B98UGMGCELVHQFzYvy5H7wq5iMP4A847B6meo5AWV8ZPQFXEZeMl

"Hűvös arany szél lobog,

leülnek a vándorok.

Kamra mélyén egér rág,

aranylik fenn a faág.

Minden aranysárga itt,

csapzott sárga zászlait

eldobni még nem meri,

hát lengeti a tengeri.” Radnóti Miklós 1941

„Őszhó hava, így nevezték a régi magyar kalendárimokban az októbert. A francia forradalmi naptárban pedig ezen időszakot a szüret hava megjelöléssel illették. Mindkettő igen kifejező és jól ragadja meg az év 10. hónapjának lényegét. Egyre rövidülnek a nappalok, bágyadtabban süt a Nap, de melengető sugarai segítenek, hogy beérlelődjön sok gyümölcsünk akár a kertben, akár az erdőn. Még számos teendő akad a földeken, itt-ott a „tengeri” is „lengeti csapzott sárga zászlait” a „hűvös arany szélben”. Nemcsak a növény-, de az állatvilág is készülődik a télre, egyesek már feltöltötték „élelmiszerraktáraikat”, készen állnak, hogy álomra hajtsák fejüket, míg mások még javában gyűjtögetnek vagy éppen a kamránk mélyén tervezik kihúzni a hideg téli hónapokat.”

Bővebben ...