„Az igaz barát, a kezedet fogja, de a szívedet simogatja.” Gabriel García Márquez
„Az igaz barátság olyan, mint az egészség, hiányát csak akkor érezzük, ha elveszítjük.” Charles Caleb Colton
„A barátok azok az emberek, akik megkérdezik hogy vagy és megvárják a választ is.” Ed Cunningham
„A barátság javítja a boldogságot és enyhíti a szenvedést, azáltal, hogy megduplázza az örömünket és megfelezi a szomorúságunkat.” Marcus Tullius Cicero
Idén 64-ik alkalommal ünnepli a világ július 30-án a barátság világnapját.
Az idézetekből kitűnik, hogy az igaz barátságnak komoly szerepe van egészségünk megőrzésében és javításában is.
Paraguayban, 1958 júliusában egy baráti társaság találta ki, hogy legyen a barátságnak nemzetközi napja. Negyven évvel később, 1998-ban az ENSZ főtitkára, Kofi Annan Micimackót nevezte ki a barátság hivatalos nagykövetévé. Végül 2011-ben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hivatalosan is a barátság világnapjává nyilvánította július 30-át. Az Egyesült Államokban már korábban „feltalálták” a világnapot. 1919-ben a Hallmark, az ország legnagyobb képeslapgyártója, állt elő az ötlettel, de mivel üzleti fogásnak minősült, így a barátság világnapját Paraguay-ból eredeztetik.
Az esemény emlékeztet minket arra, hogy a családon kívül kevés fontosabb dolog van a barátságnál. A barátság az egyik emberi kapcsolat, mely emberek között alakul ki több örömteli találkozás, beszélgetés által. Irenäus Eibl-Eibesfeldt etológus szerint a barátkozásra való képesség alapja az anya és a gyermek közötti szeretetkapcsolatban rejlik. A szülői gondoskodás kialakulásának egyik folyománya, hogy a felnőtt is tud szerető és gyengéd emberi kapcsolatokat teremteni. Ehhez kapcsolódóan kifejlődik az egyéni kötődés, amely a szerelem képességének alapeleme.
Márai Sándor Füves könyvében így ír a barátságról:
„Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. Csak a barát nem önző, más különben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet a barátjának akar, nem önmagának. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság”.
A barátság tehát az egyik legfontosabb az emberi kapcsolatok közül. Kell olyan ember magunk mellé, akire számíthatunk, és ő is fordítva számíthat ránk. Akivel meg tudjuk beszélni, ha jó dolog történik velük, vagy ha valami bántja a lelkünket. A barátság közös élményeken alapul, fontos benne az őszinte és kölcsönös bizalom.
A héten több jellegzetes magyar névnapot is ünnepeltünk: Anna, Anikó, Olga, Márta, Judit, Kristóf, Szabolcs. A név funkciója a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért mindenkinek joga van a névviseléshez. A névnapok megünneplése nálunk mindennapos dolognak számít, míg számos európai, főként nyugat-európai országban ez egyáltalán nem szokás. Nem találunk ilyen ünnepet a miénktől eltérő kultúrájú népek, kontinensek életében sem.
A névnapok a katolikus egyház szentjeinek és mártírjainak emléknapjaiból alakultak ki. A régebbi korokban az újszülöttek leggyakrabban szentek nevét kapták, és maga az egyház is bátorította a névnapok ünneplését, míg a születésnapról való megemlékezést pogány szokásnak tartotta. A túlnyomórészt katolikus országokban máig fontos ünnep a névnap, bár már teljesen elveszítette egykori vallási jelentőségét. A protestáns gyökerű népeknél nem divat a névnap, bár vannak kivételek, például a lutheránus Finnországban az itthonihoz hasonló lelkesedéssel köszöntik fel egymást az emberek a névnapjukon.
Az egyik legismertebb névnap, melyhez búcsú és bál is kapcsolódik, Anna nap. Szent Anna Szűz Mária édesanyja. A legenda szerint a Júda nemzetségéből és Dávid házából származó Annának, és férjének, Joachimnak hosszú ideig nem volt gyermekük. Mivel azonban vagyonuk egy részét a papoknak, másik részét a szegényeknek adták, Isten angyala megígérte nekik, hogy leánygyermekük fog születni, akit Máriának kell elnevezniük, és aki születésétől fogva telve lesz a szentlélekkel. Mária Jézus édesanyja lett.
Szent Anna a nagycsalád, a nemzetség, a gyermeket váró édesanyák oltalmazója, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők, szabók, asztalosok, kádárok, bányászok védőszentje is. Az ő segítségét kérik a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók is.
Szent Anna tiszteletére sok helyen kápolnát, templomot építettek, neve napján búcsút tartanak. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok ezt a napot megböjtölték. A kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén leszedték az úgynevezett annababot, és úgy gondolták, ha ezen a napon szedik ki a vöröshagymát akkor tovább eláll. Anna nevéhez is fűződik olyan hiedelem, miszerint ahol nyitott ablakot, vagy ajtót talál, oda a kötényéből beönti a legyeket.
Az Anna kedvelt névünnep, a nyár delelője, melynek mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az első Anna bált 1860-as években rendezték Balatonfüreden, azóta hagyománnyá vált, évről évre megrendezik. Elsősorban a Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében tartanak bálokat.
Források, érdekességek:
https://www.oroszlany.hu/media/hirek/2020/07/30/ma-van-a-baratsag-vilagnapja
https://www.rfmlib.hu/gyerek/book/julius-26-anna-napja
