Holnap érkezik a Mikulás. Bár a legtöbb családban már biztos meg van, hogy mit hoz a gyerkőcöknek, talán még nem késő írnom pár ötletet, ami segíthet, hogy a csomagocska öröm és egészség forrása is legyen egyben. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította. Ez a legenda az alapja annak a szép keresztény hagyománynak, hogy december 6-án, Szent Miklós napján a felnőttek ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek. Régebben kis édesség, dió és mogyorófélék, friss és aszalt gyümölcs került a kifényesített csizmácskákba. Manapság sajnos túlzásokba tudunk esni, és ez nem kedvez gyermekeink egészségének. A mértékletesség, változatosság és tudatosság segít. Ne a mennyiségre törekedjünk, hanem a minőségre. Az elengedhetetlen édesség legyen kicsi, kakaóban gazdagabb, vagy akár házilag készített finomság. Kerüljön a csomagba friss, szezonális vagy aszalt gyümölcs, natúr dió, mandula és mogyoró, például diákcsemege formájában. És juthat még hely egy kis játéknak, vagy közös mókának, kikapcsolódásnak. Antal Emese remek cikkét ajánlom a figyelmükbe, akár a következő évekre is: https://www.kisalfold.hu/.../mi-keruljon-a.../ 

Előfordul, hogy gyermekünk kicsit vagy nagyon válogatós, a következő szakember tippjeit ajánlom a szülőknek: Lukasz Rebeka „ A 10 legjobb ajándék válogatós gyerekeknek”

KARÁCSONY ÉS HAL

Hagyományos karácsonyi alapanyagunk a hal is. De miért is?

A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg. Eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste. A keresztény hagyomány alapján a karácsonyi böjt december 24-én éjfélig tartott. Ezt a szigorú böjtöt – amely kizárólag zöldségek, gyümölcsök és tésztafélék fogyasztását engedélyezte – VI. Pál pápa Poenitemini kezdetű, a böjti fegyelmet rendező konstitúciójával 1966-ban enyhítette. Azóta a szentestei vacsorára már másféle ételek is fogyaszthatók, és a karácsonyi asztalról a legtöbb helyen természetesen nem hiányozhat a hal sem. Ennek egyik magyarázata, hogy amikor Jézus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett. A hal motívum a kereszt mellett az egyik legfontosabb jelentésű, mivel nemcsak a feltámadt Krisztusban való hitet jelképezi, hanem mindazokat, akik követik Krisztust. Másrészt a karácsonyi halevés magyarázata a néphagyományban is megtalálható. A gyorsmozgású hal az új esztendőben hasonló haladásra serkenti az ünnepi asztalt körül ülő családot, és a halpikkelyek bőséget ígérnek a ház népének a következő esztendőre. Hasonló jelentése van az ilyentájt fogyasztott babnak, borsónak, lencsének és máknak is. Karácsonykor tulajdonképpen a téli napfordulót, a Nap megszületését, vagyis magát a fényt is ünnepeljük, így az új életet, az újévet is. Bizonyítja ezt a karácsony szó szláv eredete: ez legősibb alakjában lépő, átlépő, fordulónap vagy napfordulat jelentésű lehetett. A 16. századig Magyarországon is karácsonykor kezdődött az év, ezért is van, hogy nagyon sok hasonlóság fedezhető fel a karácsonyi és az újévi szokások között. A karácsonyi halevés szokása valamennyi európai keresztény országban elterjedt. Nálunk és a lengyeleknél a karácsony elmaradhatatlan fogása a halleves. Oroszországban a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini, a németeknél a pirítóssal tálalt kaviár, a svédeknél a lutfisk nem hiányozhat az ünnepi menüből.

SZILVESZTER

Az óév búcsúzik az újév köszönt – minden népnek, népcsoportnak, országnak megvannak a maga hagyományai ebben a tárgykörben.

Magyarországon szinte mindenki tudja, hogy újévkor lencsét kell enni. De azt is tudják, hogy miért?

Újév napján minden ember arra törekszik, hogy az eljövendő év sikeres, szerencsés, gazdag legyen. Ehhez számos babonához, ősi, bevált módszerhez lehet fordulni. Talán a legismertebb a lencse. Szinte minden családban készül valamilyen változata az újévi asztalra. Ereje, szerencsehozó képessége abban rejlik, hogy rengeteg apró szemből áll. A babona szerint mindegy egyes szem pénzt szimbolizál, azaz minél többet fogyaszt valaki, annál szerencsésebb lesz. Azért kell újév napján enni, mert az újév napi cselekedetek szimbolizálják az egész éves tetteket. Fontos tudnivaló, hogy a lencsének pontban éjfélkor az asztalra kell kerülnie, ahhoz, hogy a szerencse beköszöntsön az újévben. A lencsén kívül ehető még bármilyen apró szemes étel, pl. bab, borsó is.

További szerencsehozó ételeink január elejére:

A főtt zöldségek, beleértve a káposztát, kelkáposztát és a többi zöld levelest, számos országban jelent gazdagságot és szerencsét. Ez azért van így, mert a zöld levelek a pénzre emlékeztetnek.

A dánok például párolt káposztát esznek és cukorral, fahéjjal szórják meg, a németek és közép-kelet európai országok savanyú káposztaként fogyasztják.

Sertéshús

A szokás, mi szerint az Újévet sertéshús fogyasztásával várjuk onnan ered, hogy a sertés a fejlődés szimbóluma. Kubában, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon és Ausztriában az Újévet sült malaccal várják.

Az osztrákok az ünnepi asztalt miniatűr sertésmarcipánnal díszítik.

Olaszországban és az Egyesült Államokban a sertés gazdag zsírtartalma vagyont és jólétet jelent.

 Hal

A hal evését illetően megoszlanak a hagyományok. Egyes babonák szerint tilos halat enni újévkor, ugyanis az elúszik a szerencsénkkel. A nyálkás, nehezen megfogható test pedig azt jelképezi, hogy hiába próbáljuk elcsípni a szerencsénket, az folyton folyvást ki fog csúszni a kezeink közül.

Mások szerint azonban az újév első napján is lehet halat fogyasztani, csak a farkánál kell kezdeni, nehogy elússzon a szerencsénkkel. Ráadásul e szerint a hagyomány szerint a sok pikkely gazdagságot eredményez.

A középkor óta a hal népszerű ünnepi étel. Mi az oka? Jóval azelőtt, hogy lett volna hűtőszekrény, a halat lehetett sóban vagy füstöléssel tartósítani és a világ minden pontjára szállítani.

A legelterjedtebb újévi halfajták a tőkehal, hering, ponty.

A svéd ünnepi asztal svédasztalos és nem hiányozhat róla a tenger gyümölcsei saláta. Japánban a hering ikra a termékenység szimbóluma, a garnélarák a hosszú életé, míg a szárított szardínia a jó termésé. 

Gyümölcsök

Sokfelé fogyasztják Újévkor. A gránátalma magjai a jólétet szimbolizálják.

A füge a termékenység szimbóluma.

Ezen túlmenően, a gyümölcsök az egészséges élvezetet szimbolizálják, amelyből szeretnénk, ha minél több lenne a jövőben.

Sütemények

A sütemények és pékáruk általában Karácsonykor kerülnek felszolgálásra, de Szilveszterkor is kerülnek sütik az asztalra, különösen a kör vagy gyűrű alakúak. Lengyelországban, Magyarországon és Hollandiában gyakran sütnek fánkot. A hollandok ezeket a puffadt fánkszerű süteményeket almával, mazsolával vagy ribizlivel töltik.

Ilyenkor szokás kis tortákat (akár gyűrű alakban is) sütni. Görögországban egy speciális kerek tortát, vasilopitát sütnek, amelybe pénzérmét rejtenek.

Svédországban és Norvégiában is hasonló rituálék vannak, ahol egy egész mandulát rejtenek el a rizspudingba - aki a mandulát kapja garantáltan szerencsés lesz az új évben.

Mit ne együnk?

Van pár étel, amit a hagyományok szerint jobb elkerülni. A rák például rossz választás, mert hátrafelé halad, így a kudarcot szimbolizálja.

 Általánosságban elfogadott nézet, hogy újév napján tilos baromfit fogyasztani. A csirke ugyanis egész napját azzal tölti, hogy a baromfiudvaron áll és mindent szétszed a körmeivel. A pulykával egyetemben mindkét szárnyas szétkaparja (hátrakaparja) a szerencsénket, amely egész évben mellőzni fog minket. Ráadásul a pulyka haragot is terjeszt, így bosszúságot, mérgelődést és összezördülést hozhat az egész családra.

Szilveszterkor együnk baromfit és halat

Más a helyzet azonban szilveszter napján. Az év utolsó estéjén annyi baromfit és halat ehetünk, amennyi csak belénk fér. A hagyomány szerint ugyanis a hal elúszik, a nyúl elszalad, a szárnyas pedig elrepül az óév gondjával, bajával és szerencsétlenségével. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne faljunk fel mindent, hagyjunk valamennyi ételt a hűtőben, mert akkor az újévben sem fogunk hiányt szenvedni.