Farsangnak a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük. Igen gazdag néphagyományokban, melyet manapság már kevesen ismernek. Számos városban rendeznek híres, nagy tömegeket megmozgató karneválokat, talán a riói és a velencei tartozik a leghíresebbek közé. Hazánkban a farsang legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás, amelyet az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.
farsang1
 
A 16. századból találunk már feljegyzéseket a böjti ételeket jelképező Cibere vajda és a zsíros, húsételeket megszemélyesítő Konc király viaskodását bemutató színjátékról, amelyet eleink szalmabábokkal játszottak el. Vízkeresztkor Konc király, húshagyó kedden rendre Cibere vajda nyerte a párviadalt. A farsangi mulatságokon, az emberek egy időre elfeledték az illemet, a jó szokásokat, s kirúgtak a hámból. A táncos mulatozás mellett az evés és ivás jutott főszerephez, a farsangi jelmezek és álarcok pedig jó eszköznek bizonyultak ittas viselőjük kilétének elfedésére. A gyermekek és fiatalok pedig házról házra járva a háziaknak jókívánságokat, bőséget kívánva gyűjtöttek adományokat.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is egyben. Farsangvasárnap tűzték ki a legények a kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Farsanghétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők is férfi módra ihattak, nótáztak és mulatoztak. A farsang utolsó napja húshagyó kedd vagy madzaghagyó kedd, erre a napra már elfogytak a madzagon lógó ételek, ekkor lehetett utoljára húst fogyasztani. Szalmabábu- vagy koporsóégetéssel szimbolizálták a tél végét. Ezzel le is zárult a farsang időszaka, amelyet az éjfélkor megszólaló harangszó jelzett. Másnap, hamvazószerdán vagy böjtfogadó szerdán kezdődött a húsvét vasárnapig tartó negyvennapos böjt időszaka, amely teljes hústilalmat jelent. A következő nap, csonkacsütörtökön egy napra mégis felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a farsangról megmaradt étkeket.
novenyi2
A hagyomány szerint a farsangi kiadós lakomák célja az volt, hogy a természetet bő termésre serkentsék. Emellett talán az is állhatott a háttérben, hogy a böjti szezon előtt egy kicsit az emberek kiéljék gasztromán hajlamaikat, ezzel könnyebben viseljék a rájuk váró lemondásokat. A farsangi menü különféle húsokból készített tartalmas levesekből és sertéshúsból készült sültekből, kocsonyából és számos, szintén kevésbé kalóriaszegény édességekből állt. Ezek közül is legjellemzőbb a farsangi fánk. Mára már több változata létezik, hogy mindenki megtalálja a kedvére/fogára valót: hagyományos, csöröge, teljeskiőrlésű, túrós, gluténmentes, cukormentes, olajban sült, sütőben sült…
Egészségfejlesztési Irodánk honlapján vagy FB oldalán is találnak két fánkvariációt, itt és itt.  íme:

Ugyan még nincs böjt, de veganuárt tartunk, így megyünk tovább a húst, tejterméket és tojást mellőző ételek, alapanyagok nyomán. Cikkeimben már többször írtam a növényi eredetű ételek, élelmiszerek előnyeiről, fontosságáról, egészségmegőrzésben betöltött szerepéről, ahogy a tisztán növényi eredetű étrend összeállításának irányelveiről, buktatóiról is. Most kicsit a növényi fehérjeforrásainkat emelném ki, melyek nagyon jó alternatívái a hús- és/vagy tejtermékeknek. Két cikket emelnék ki. Az első Schmidt Judit, alias Youteefool írása a Felelős Gasztrohős oldalán.A második természetesen a miénk.
 
Múlt héten a tofuval ismerkedtünk meg, most további szójakészítményről ejtenék pár szót.
- Szójaliszttel a búzaliszt 10-15 százalékát lehet kiváltani, az így készült tészta lazább és élettanilag értékesebb, mint a tisztán búzalisztből sütött.
- A szójababból olajat is sajtolnak-szójaolaj. A gyártók előszeretettel tartósítanak vele halakat, de margarin formájában sok süteményben, pékáruban is találkozhatunk a szójaolajjal. Igen egészséges olaj, magas az E-vitamin tartalma. Semleges íze miatt a szójaolajat használhatjuk főzéshez, sütéshez vagy salátára öntve is. Ha nem sötét helyen tároljuk, megváltozhat a színe, mert a benne lévő vas és réz könnyen oxidálódik.
- Szójatej. A szójababot beáztatják, majd pépesítik, vízzel felfőzik. Az így kapott masszát leszűrik, és a végeredményt sok esetben sóval, cukorral ízesítik. Ez az ital otthon is könnyedén előállítható. A boltok polcain is leggyakrabban ízesített szójatejjel találkozhatunk, mert a natúr szójatej ízének jót tesz, ha valamivel kicsit módosítják. Az ízesített szójatejek közül a legnépszerűbb a vaníliás és csokoládés. Érdemes azonban odafigyelni, hogy szójatejet vagy szójaitalt veszünk-e. Ez utóbbi esetében megengedőbbek a hatóságok, s ezek több adalékanyagot tartalmazhatnak a szójatejjel ellentétben. A szójatejet ihatjuk magában vagy tehetjük kávéba is, s szójatejjel a legtöbb recept esetében nagyon jól helyettesíthető az állati eredetű tej. A szójatej nagyon jó fehérje- és B-vitamin forrás, s a vegetáriánusok mellett a laktózintoleranciában szenvedők számára is tökéletes.
- A szójaszósz sötét színű folyadék, amit a szójabab erjesztésével nyernek. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy a szójababot önmagában vagy különféle gabonák hozzáadásával készítik. A szójababhoz gombákat adnak (a létrejött anyag a koji), majd több napig érlelik, ezután sós vizet öntenek hozzá, és az így kapott elegyet több hónapon át tovább érlelik (ebben az állapotban már morominek nevezik). Az erjesztési folyamat után a szószt szűrik, pasztörizálják, és így kerül kereskedelmi forgalomba. A tisztán szójából előállított szósz neve tamari, míg a gabonával (általában búzával vagy árpával) összeérlelt szójából készített szósz neve shoyu. A shoyu a világ egyik legrégebbi - s egyben a japán konyha legfontosabb - fűszere, amit pácoláshoz, főzéshez és az ételek utólagos ízesítésére is használnak. A Kínában már 2500 éve ismert szószt a legenda szerint egy japán szerzetes honosította meg Japánban, s tette ismerté a már maga által fejlesztett fajtáját. Ennek a fejlesztésnek köszönhető, hogy a tamariból kialakult a shoyu, ami ízesebb, mint a csak szójából készített elődje. A szójaszósz ideális választás húsos, halas, zöldséges ételekhez: a világosabb színű hígabb és sósabb, ez inkább asztali ízesítőként használatos, főzéshez a sötétebb, töményebb változata ajánlott.
- A szójakrém (miso) gazdag, sós fűszer, a japán konyha meghatározó eleme, Európában főleg a piros miso terjedt el, Japánban a fehér és a fekete változatát is kedvelik. A miso krémet szójababból és különféle gabonákból erjesztik, s ezzel készítik a japánok alapételét, a miso levest. Annak ellenére, hogy igen magas a sótartalma, nagyon egészséges.
- Tempehnek nevezik a főtt szójababból készülő, nemespenészes érleléssel előállított, Indonéziában nagy népszerűségnek örvendő élelmiszert, amely hasonlít a tofuhoz, felhasználhatósága is ugyanolyan széleskörű, íze azonban markánsabb.
- Extrudált/textrudált szója: kocka, granulátum és szelet. A különféle textúrált szárított szójától sokan idegenkednek, mondván: "jellegzetes mellékíze van", "nagyon felfúj", "nehezen emészthető". Az biztos, hogy érdemes mértéket tartani, és ritkábban alkalmazni, mint az előbbi szójakészítményeket, mert nem teljesértékűek. Valamint megfelelő elkészítéssel ezek a tünetek jelentősen csökkenthetők. Általánosságban elmondható, hogy minden esetben hidratálni szükséges az extrudált szóját, kivéve egyes szószóknál, ahol közvetlenül is hozzáadható. Ehhez legjobb 2x-es mennyiségű meleg vizet, zöldség alaplét használni, és áztatni 10-30 percig, a mérettől függően. Ha közvetlenül adjuk az ételhez, használjunk 2,5x mennyiségű folyadékot. Áztatás után szűrjük le, vagy kissé nyomkodjuk ki (sütésnél), és készíthetjük is vele az ételünket, főzési idő kb. 20 perc. Erőteljesebb fűszerezést igényel, ezért akár az áztatóvizet is fűszerezhetjük már. Használhatunk például köményt, curry-t, kurkumát, oregánót, édes vagy csípős paprikát, és természetesen fekete borsot. Ha ezek után is úgy érezzük, hogy nehezen emészthető, akkor akár többször is áztathatjuk, kinyomkodjuk mindaddig, amíg szép tiszta marad az áztatóvíz színe, és nem sötét sárga. Vagy előfőzzük, kinyomkodjuk és áztatjuk, majd szűrjük.
Szójagranulátumból minden olyan étel (fasírt, töltött káposzta, töltött paprika, rakott zöldségféle, olaszos tésztaféle) elkészíthető, amihez egyébként darált hús szükséges. Szójakockával a kockára vágott húsok helyettesíthetők (pörköltben, raguban, gulyásban). A szeleteket akár süthetjük is, de törekedjünk a zsírszegény elkészítési módokra.
100 gramm texturált szójabab átlagos tápértéke 332-364 kcal, 1,2-4 g zsír, ebből 0,6 g telített, 27-39 g
szénhidrát, 4-8 g rost, 45-50 g fehérje és 0,01-0,04 g só.
gabonák
 
Ha Ön szereti a húst, a tejtermékeket, és a tojást, kérem ne haragudjon meg és olvasson tovább! A vegán, növényi étrend nem kötelező, csak jót teszünk vele. Minden téren. Az apró lépések is számítanak! Nem kell mindjárt lemondani minden állati ételről, csináljuk fokozatosan, lépésről lépésre, ahogy nekünk is jó. Váljon szokásunkká, hogy nem eszünk/használunk minden étkezésre, minden nap húst, húskészítményt, tej és tejterméket, tojást. Ne utasítsuk el, ami tisztán növényi, kóstoljuk meg!

Figyelem! Heti receptem kissé nyugalmat megzavaró lehet. Kísérleteztem, és a recept már brutál állati mentes és elég érdekes lett. Fő zöldségei a kínai kel, a kelkáposzta és a karfiol, hozzá saját fejlesztésű zabszósz, házi sült paradicsomszósz (sógornőm készítette), basmati rizs és szójakocka, vagyis TISZTÁN NÖVÉNYI RAKOTT 3K, receptjeink között megtalálják.

 

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.