Múlt héten véget ért a farsangi időszak. A népi hagyományban az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. Ezt a farsangzáró három napot humorosan farsang farkának is nevezik, és a régi időkben vidám mulatozással ülték meg. A mulatság farsangvasárnap kezdődött, s csak húshagyókedden ért véget, ez volt a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja. Éjfélkor még a harangok is megszólaltak, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét.
Nagyböjt időszaka van, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a testi-lelki megtisztulás ideje. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon – és nagyböjt első vasárnapján – keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
40 nap. A nagyböjt azért pontosan negyven nap, mert a Bibliában a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. Ha azonban megnézzük a naptárunkban a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszakot, akkor bizony nem 40, hanem 46 napot számolhatunk. Ez pedig azért van így, mert a keresztény hagyományban a vasárnapok nem számítanak böjti napnak.
A böjti időszak hagyományosan húsmentes. A keresztény világban a IV. századra vált általánossá a negyvennapos böjt és egészen a XI. századig igen szigorú szabályok kísérték. Ezekben az időkben késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén kérik arra a 14 évnél idősebbeket, hogy ne fogyasszanak húst. Más napokon azonban nincs semmiféle korlátozás. Inni bármennyit szabad, bódító italokból természetesen (szigorú) mértékkel.
A nagyböjtöt még a 20. század elején az alföldi paraszti hagyományban az úgynevezett fehéreledellel, tejjel, túróval, vajjal, sajttal és tojással tartották. Zsír helyett tejjel, olajjal és vajjal főztek. Egy 1980 táján végzett néprajzi gyűjtésben a következő ételek szerepeltek a böjti menüben: lebbencsleves tojásbodaggal, krumplileves, korpacibere leves és tojásbodag, laposborsó, krumplistarhonya, mákos guba, tojásos nokedli, krumpli tojással, halászlé.
A szakrális világban a böjt azonban nemcsak a testi lemondásokat jelentette és jelenti, hanem lelki gyakorlatot is. Ilyenkor a rossz gondolatoktól is tartózkodást mutattak: kevesebb ártó gondolat, pletyka, füllentés, szitokszó stb. De a negyvennapos böjt a vallásos emberek számára az az időszak, mikor az elcsendesedés, tisztulás folyamataiban közelednek Isten felé is.
A mai modern korunkban a böjt már régen túllépett a népi és a vallásos hagyományokon is. Míg a vallási böjtökre hasonlító, nem extrém módon tiltó böjt megvalósítható, sőt akár jótékony hatású is lehet a szervezetre, addig a nagyon szélsőséges, csodatévő divatdiéták/böjtök súlyos kárt is okozhatnak! A nem megfelelően összeállított étrend hiányállapotokhoz vezethet. Fontos a megfelelő tudás, a fokozatosság, a rendszeresség, a változatosság. Ehhez nyújt jó segítséget az „OKOSTÁNYÉR”, mely megmutatja, hogy a húst milyen egyéb forrásokkal tudjuk pótolni.
Nem kell vegetáriánusnak, vegánnak, peszkateriánusnak lennünk, de a mértékletes húsfogyasztást szervezetünk is meghálálja – flexiteriánus étrend, mediterrán étrend, hazai táplálkozási ajánlás-„Okostányér”. A holisztikus szemlélet szerint egyébként mindenki számára az az egészséges, amit saját maga számára annak érez – az alapvető táplálkozástudományi irányelvek figyelembevételével. Érdemes nyitottnak lenni, megkóstolni és kipróbálni új (húsmentes/növényi) ízeket, ételeket, mert gazdagítják, színesítik étrendünket. A tejtermékek és tojás mellett a teljesértékű gabonák, az olajosmagvak, diófélék, és a hüvelyesek –természetesen a zöldségek, gyümölcsök mellett- a legjobb segítőink. Így tél végén szűkösebbek már a lehetőségeink friss/ szezonális zöldségfélék terén, de az eltett, „tartósított” készítmények is a segítségünkre vannak. Savanyított, fermentált, konzervált és mirelit zöldségfélék. Íme egy kis összefoglaló:
Mire figyeljünk, ha egy csúcs diétát szeretnénk elkezdeni? LEGYÜNK ÓVATOSAK! Egy szuper videót ajánlok- CSAK HA ÉRDEKEL:
Divatdiéták és a mögöttük álló tudomány (hiánya): https://www.youtube.com/watch?v=uKg8vbOgXao
Ha nem tudja, hogyan állítsa össze az étrendjét úgy, hogy a böjre is szeretne figyelni, de az mellette változatos és teljesértékű is legyen, akkor keresse Egészségfejlesztési Irodánkat!
A mértékletes húsfogyasztásnak vagy húsmentességnek környezetünk védelmében is nagy szerepe van, ugyanis a húsoknak, húskészítményeknek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma.
Egy újabb káposzta családtaggal ismerkedhetnek meg, keressék Élelmiszereink A-Z fejezetében a KELBIMBÓ-t. Recepttárunkban pedig 3 kelbimbós receptet találnak, érdemes kipróbálni őket, mert finomak. Adjanak esélyt a bimbós kelnek, megéri!
Források, érdekességek:
- https://www.mindmegette.hu/11-kelbimbos-recept-amibol-mindenki-repetazik-55425/
