Hétfőn, október 10-én volt a Lelki Egészség Világnapja. Ugye tudják?! Az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotát. A növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, az elhúzódó konfliktusok, az erőszak és a közegészségügyi vészhelyzetek az egész lakosságot érintik világszerte. A 2019-es világjárvány előtt a becslések szerint minden nyolcadik ember mentális zavarral élt világszerte. A pandémia alatt a helyzet még rosszabb lett, ugyanis a depressziós rendellenességek száma több mint 25%-kal nőtt a járvány első évében, miközben a mentálhigiénés szolgáltatások elérése sokak számára jelentett nehézséget. Külön figyelmet érdemel a fiatalok helyzete, akiket a tanulmányok szerint méginkább érint a depresszió növekedése. A 15-29 éves fiatalok körében az öngyilkosság a vezető halálok, melynek hátterében leggyakrabban a kezeletlen mentális betegség, legtöbbször a súlyos depresszió áll. Míg 2013-ban a súlyos mértékű depresszió a megkérdezett fiatalok 3,2%-ára volt igaz, addig 2021-re ez az érték 8,8%-ra nőtt. A mentális zavarral küzdő betegek megbélyegzése és a diszkrimináció továbbra is akadályozza a társadalmi befogadást és a megfelelő ellátáshoz való hozzáférést.
Május a vérnyomás hónapja. A megelőzésé, a kezelésé. Nézzük kicsit meg, mi is ez a betegség és miért is kell ennyit foglalkozni vele!
A magas vérnyomás napjainkban sajnos nagyon sok mindenkinél előfordul. Nem csak idős, krónikus betegeket érint, fiatal felnőttek is egyre gyakrabban találkoznak vele. A magyarok egészségveszteségeinek, és az ebből eredő halálozások döntő része a krónikus, nem fertőző betegségekhez köthető. Az elhunyt nők felének, a férfiak több mint 40%-ának szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség okozta halálát. A magas vérnyomás (hipertónia), amely fontos kardiovaszkuláris rizikófaktor, a férfiak esetében 1,8-szorosára, míg nők esetében 4,7-szeresére növeli a szív- és érrendszeri betegségek általi halálozás gyakoriságát. Egészségveszteségeink kockázati tényezői döntő részben a magasvérnyomás-betegség, a magas testtömegindex, a magas vércukor- és koleszterinszint, a dohányzás, valamint a magas só- és alkoholfogyasztás volt 2010-ben és 2019-ben is.
Magasvérnyomás-betegség
A vérnyomást két, higanymilliméterben megadott számmal jelöljük. Ezek közül az egyik a szisztolés érték, amely azt jelzi, hogy mekkora nyomás uralkodik az érrendszerben akkor, amikor a szív összehúzódik, a másik pedig a diasztolés érték, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az ereinkben a nyomás, amikor a szív elernyed. A vérnyomás egészséges embernél (is) állandóan változik a nap folyamán többek között a napi tevékenységektől és a lelki/idegállapottól függően. A jelenlegi álláspont szerint – bár egyre több ajánlás fogalmaz meg alacsonyabb határértéket – magas vérnyomásnak vagy hipertóniának nevezzük azt az állapotot, amikor a vérnyomásérték két különböző esetben mérve (például néhány nap különbséggel, vagy egy napon belül máskor) nyugalmi állapotban (5 percig tartó ülés után, semleges hőmérsékleten) háromszori mérés átlagát tekintve meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A betegség felosztásánál megkülönböztetünk primer (esszenciális) és szekunder (egyéb betegség kísérőtünete) hipertóniát. A primer forma, mint önálló kórkép lényegesen gyakoribb, az összes eset 85%-át teszi ki. Az esszenciális hipertóniát ismeretlen eredetű, multifaktoriális kórképnek tekintjük. Kialakulásában döntő szerepet játszanak a helytelen életmódi paraméterek, a rossz táplálkozási szokások, valamint kialakulásához nagymértékben hozzájárulnak a folyamatosan egymásra rakódó kezeletlen és feldolgozatlan stresszes állapotok okozta lelki és mentális tényezők is.
A magas vérnyomás tünetei
A magas vérnyomás eleinte nem, vagy csak alig észlelhetően okoz tüneteket. Így gyakran tünet helyett már a hipertónia káros következményeit érzékeljük. Ezért kiemelten fontos a megelőzés. Az alábbi tünetek jelezhetnek magas vérnyomást:
reggeli fejfájás,
orrvérzés,
szapora szívverés, szívdobogásérzés,
szédülés,
tarkótáji nyomás,
gyengeség,
koncentrációzavar.
Mind a megelőzésnek, mind a kezelésnek (szövődmények csökkentése) fontos része a megfelelő életmód kialakítása. A helyes életmód fogalmán a rendszeres fizikai aktivitást és a megfelelő táplálkozást, illetve ezek segítségével az ideális testtömeg elérését és megtartását értjük. Ezért fontos a dietetikai tanácsadás és a megfelelő étrend kialakítása. Egészséges táplálkozással akár 30%-os relatív rizikó-csökkenés is elérhető, valamint a magas vérnyomás is nagyon jól és hamar reagál a rossz szokásaink és helytelen életmódunk megváltoztatására.
ÉTREND
A magas vérnyomás étrendi kezelésével a célunk a vérnyomásértékek csökkentése és normalizálása mellett az eddigi helytelen táplálkozási rizikófaktorok kiszűrése és megváltoztatása. Az étrend jellemzői:
- Egyénre szabott energia bevitel: az étrend energiatartalmát a tápláltsági állapothoz és a fizikai aktivitáshoz kell igazítani. A túlsúly, a hasi elhízás kerülése. Túlsúly esetén alkalmazott testsúlycsökkentés a leghatékonyabb terápia: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli.
- A napi zsírbevitel max. 30 E%, az étrend zsírsavösszetétele (minőség) fontosabb, mint az összmenynyisége. Max. 10 E% a telített (SFA) zsírsavak aránya, a többi egyszeresen (MUFA) és többszörösen (PUFA) telítetlen zsírsav legyen. Kiemelten fontos az ómega-3, azon belül is az EPA és a DHA étrendi bevitele.
- A transzzsírsavak (tFA) mennyiségét a lehető legkisebb mértékig csökkentsük, úgy, hogy a feldolgozott termékek fogyasztását korlátozzuk, és a természetes tFA-bevitelt <1E% alá szorítjuk.
- Az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket és húsokat válasszuk, fogyasztásukat mérsékeljük.
- Tojást hetente max. 5-7 db mennyiségben fogyasszunk.
- <5 g/nap só. A sóbevitel napi 1 g-mal történő csökkentése esetén a vérnyomás (hipertónia betegség esetén) 3,1 Hgmm-rel, míg egészséges egyénben 1,6 Hgmmrel csökkent.
- A káliumbevitel pozitív hatással van a vérnyomásra. Az étrendben történő megvalósíthatóságát segíti a zöldfűszerek alkalmazása, és a káliumban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
- Hal min. 1-2 alkalom/hét szerepeljen étrendünkben, amelyből egy legyen zsíros hal (magas zsírtartalmú).
- Javasolt min. 5 adag- 500 g/nap zöldség és gyümölcs fogyasztása, ebből legalább 1 adag nyersen.
- 30-45 g/nap élelmi rostbevitel: részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonákat naponta, a hüvelyeseket heti min. 2X iktassuk be étrendünkbe.
- 30 g/nap vagy heti 4-5 alkalommal natúr, sótlan olajosmag-fogyasztása.
- Naponta 2-2,5 l folyadék elfogyasztása javasolt, elsősorban tiszta víz formájában.
- A cukor (beleértve a fruktózt is) és a cukros termékek (italok, üdítők is) fogyasztásának csökkentése, kerülése.
- Alkoholos italok fogyasztásának korlátozása.
- Étkezési ritmus kialakítása: Fontos a napi rendszeres étkezés beiktatása, és a megfelelő mennyiségi és minőségű ételek fogyasztása. Minimum napi 3x-i főétkezésre van szükség, de ha az életmódba beilleszthető, akkor két kisétkezés beiktatása is javasolt.
- A zsírszegény konyhatechnikák alkalmazása: párolás, gőzölés, főzés, sütőben sütés, diétás rántás és habarás,…
A kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® iránymutatásai alapján a kardiovaszkuláris prevenció helyi és szezonális alapanyagokkal valósítható meg, így biztosítva populációszinten a fenntarthatóságot és az ökológiai szempontok figyelembevételét, illetve egyén szintjén az étrend költségeinek optimalizálását.
A kiegyensúlyozott, változatos, megfelelően összeállított és betartott étrend megelőzheti, késlelteti a későbbi szövődmények kialakulását.
Néhány gondolat röviden a hipertóniáról: http://www.hypertension.hu/upload/hypertension/document/nehany_gondolat_roviden_a_hipertoniarol.pdf?web_id
Mérjük vérnyomásunkat, figyeljünk életmódunkra, hogy a kockázati tényezőkkel ne veszélyeztessük egészségi állapotunkat!
Forrás:
- https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2018/01/UD%202017-1_final.pdf
- http://epa.oszk.hu/02900/02987/00024/pdf/EPA02987_egeszsegfejlesztes_2021_01_035-046.pdf
- https://divany.hu/testem/magas-vernyomas-etrend-eletmod/
- https://www.doki.net/tarsasag/hypertension_laikus/info.aspx?sp=200&web_id=
"Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét. A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.” Csukás István: Pom Pom meséi
Ki ne ismerné Gombóc Artúrt?! Nála jobb választást nem is találhattam volna az ünneplésre, ugyanis szeptember 13-án volt a nemzetközi csokoládénap.
A Rákellenes Világnap tökéletes alkalom arra, hogy számot vessünk magunkkal. Vajon mit tettem és tehetek én az egészségemért? Mit mutatnak a számok? És persze hogyan előzzem meg a daganatok kialakulását, mire figyeljek és milyen segítséget kaphatok ez ügyben?
Mindenki tehet a maga és környezetében élők egészségéért. Az alkoholfogyasztás mellőzése, a túlzott szoláriumozás kerülése, a dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és még sorolhatnám, mind mind csökkenti a rákbetegség kialakulásának kockázatát. Tolna megyében 3 Egészségfejlesztési Iroda is segíti a lakosság egészségtudatosságát ingyenes szolgáltatásaival, melyek Dombóváron, Bonyhádon és Szekszárdon érhetők el.
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.