November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin novem szóból származik, melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
November 1. #WorldVeganDay! 
A veganizmus állatjogi mozgalom, az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát, amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. Vagyis a veganizmus nemcsak szimplán növényi étkezés. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. A veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom, hazánkban is. A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen, és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő. A vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost, magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag tartalma; és alacsonyabb a kalória, telített zsír, koleszterin, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav, D-vitamin és B12-vitamin tartalma. Mivel a növényi ételek általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-t, a kutatók egyetértenek abban, hogy a vegánoknak B12-vel dúsított ételeket szükséges enniük vagy naponta táplálékkiegészítőt szedniük.
Én nem vagyok vegán, de tisztelem a filozófájukat, és magukat az embereket is. Szeretem az állatokat is. Igyekszem én is környezettudatosan gondolkodni és élni, egyre kevesebb állati, és egyre több növényi élelmiszert, ételt eszek. Sajnos a tisztán növényi táplálkozás még nem megy, néha elcsábulok. De akarom, törekszem rá, én döntöttem így. Világunk jövője a kezünkben van, és én is ki akarom venni a részem a megóvásában. Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével ehhez járulok hozzá, és persze az egészségem megőrzéséhez is. Cikkeimmel is szeretnék hozzájárulni egészségünk és környezetünk védelméhez. Ehhez folyamatosan fejlesztem tudásomat, kísérletezek, családom nem kis megrökönyödésére. Mert ez nem kevés idő, és néha bizony „érdekes” ételek születnek. Most kicsit a céklával telítődtem, hát félre rakom egy időre, na nem sokáig.
A hagyományos „mindenevő” egészségmegőrző táplálkozásnál is fontosak a mennyiségek, az arányok, a társítások, a rendszeresség. A vegán étrendnél sem elég egyszerűen elhagyni az állati eredetű élelmiszereket, hanem még hangsúlyosabb a megfelelő társítása az egyes élelmiszercsoportoknak, hogy szervezetünk teljeskörűen el legyen látva minden tápanyaggal. Itt is elengedhetetlen a teljesértékű növényi élelmiszerek beépítése az étrendbe. Gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, magvak, és az ezekből készülő élelmiszerek. Nagyszerű fehérjeforrások a hüvelyesek, mint a szója, edamame bab és a szójából készülő tempeh, tofu, szójaital, szójagurt. Egyéb hüvelyesek a babfélék, a lencsék, a csicseriborsó, a csillagfürt vagy farkasbab, a zöldborsó. A teljesértékű gabonamagvak és készítmények is jelentős fehérjetartalommal bírnak. Ide tartoznak a búzafélék, az árpa, a rozs és a zab, a barnarizs, az álgabona quinoa, a tészták, a teljeskiőrlésű kenyerek, a szejtán, a gabonapelyhek. Ha a hüvelyeseket gabonafélével fogyasztjuk, az összes esszenciális aminósavat biztosítjuk szervezetünk számára. Az olajosmagvak, mint a napraforgó-, a szezám-, a len-, a kender-, a chia-, és a tökmag szintén jó fehérjeforrások, csakúgy, mint a diófélék. A mogyoró, a mandula, a pekándió, a kesudió, a pisztácia, a dió, a makadámdió, a brazil dió 2,7-7,7 g/100 g fehérjét tartalmaznak. Jó kalciumforrások a tofu, a sötétzöld színű zöldségek, a hüvelyesek, a diófélék, és a dúsított élelmiszerek. Növényi vasforrásaink a teljesértékű gabonafélék, a babok, a tofu, a kesudió, a chiamag, és a sötétzöld leveles zöldségeink. Cink szükségletünket a hüvelyesek, a tofu, a dió, a kesudió, a quinoa és az olajos magvak fogyasztásával biztosíthatjuk. A B12 vitamint táplálékkiegészítővel, étkezési élesztővel, és dúsított élelmiszerekkel tudjuk szervezetünkbe juttatni. Kiváló omega3 esszenciális zsírsavforrásaink a dió, a lenmag, a tökmag, a mandula, és ezek hidegensajtolt olaja, a repceolaj. Ha naponta változatosan fogyasztjuk a növényi élelmiszereket, biztosíthatjuk szervezetünknek szinte az összes makro- és mikrotápanyagot.
Ha Ön is csökkenteni szeretné az állati eredetű élelmiszerek arányát táplálkozásában, megismerkedne a teljesértékű növényi táplálkozással, keresse irodánk dietetikusát étrendje összeállításához!
November 1. a fahéj napja is. Mit érdemes tudnunk róla? https://www.efidombovar.hu/index.php/recepttar/elelmiszereink-a-tol-z-ig/123-fahej
November 2-án, a D-vitamin világnapján ünnepeltük.
Felfedezése az angolkór nevű betegséghez köthető. A kórt magát először az ipari forradalom alatt írták le Angliában és Észak-Amerikában. Azt figyelték meg ezekben az országokban, hogy különösen a szegény, rossz körülmények között élő városi gyerekek körében jellemző a donga láb, a gerinc, a medence és a mellkas torzulása . Ma már tudjuk, hogy a messze nem megfelelő D-vitamin szint miatt betegedtek meg. Hiánya miatt ugyanis nem kielégítő a kalcium és a foszfor felszívódása a szervezetben, ami pedig a csontok lágyulásához vezet. Arra aztán már a XIX. század végén jöttek rá, hogy az angolkór a napfényhiány és a rossz táplálkozás számlájára írható. A D-vitamin tulajdonképpeni felfedezését, pontosabban pótlásának megoldását Edward Mellanby-nak tulajdonítják, aki megfigyelte, hogy a tőkehalmájolajjal itatott kutyák nem lesznek angolkórosak.
A D-vitamin nagyon jó példája annak, hogy miként változhat egy bioaktív anyag szakmai megítélése annak tükrében, ahogyan egyre többet és többet tudunk meg róla. Mára már világossá vált, hogy a D-vitamin hatása rendkívül szerteágazó, a szervezet egészét érinti. Nem tudnánk olyan szervrendszert mondani, aminek működését ne befolyásolná ez a vitamin. A D-vitamin hozzájárul a kalcium és a foszfor normál felszívódásához, és fontos szerepet játszik a vér normális kalciumszintjének, a normál izomfunkcióknak és a normál fogazatnak a fenntartásában, az azonban már újabb keletű felfedezés, hogy a sejtosztódásban és az immunrendszer normál működésében is szerepe van. A hazai orvosok D-vitaminról alkotott állásfoglalásukban leírják, hogy a vitamin több ponton is befolyásolja a szervezet immunrendszerének működését, az erről szóló cikket itt olvashatják: https://expeditnodum.com/tovabb-a-d-vitamin-nyomaban-mire-jo-meg-immunologiai-kitekinto/?fbclid=IwAR3HdHIIO9CggSchssBSId7hDAfsUyHwihzJzqfJm5ta7nmqxddp9xpu4tM
D-vitamin vagy D2 vagy D3? Hogy is van ez? A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon, amely zsírban oldódik és hővel szemben ellenálló. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk: D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel, míg D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak. A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. Fekete bőrszínűeknél öt-tízszer több napsugárzásra van szükség az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. Ezt a folyamatot a bőrpigmentáció és a kor mellett befolyásolja a földrajzi szélességi fok, az évszak és a napszak, a felhőzet, a légköri szennyeződés, a szabadban töltött idő, a fényvédő krémek használata, árnyékolás, a fedetlen bőrfelület stb. Tíz-tizenöt perces, az arcot, végtagokat, vagy a hátat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) napfény elegendő az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. A mi égövünkön a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása elenyésző, ezért a téli és kora tavaszi hónapokban mindenkinek ajánlott a D-vitamin pótlása. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.
A napsütésen kívül vannak olyan élelmiszerek, amelyekben számottevő mennyiség található. Ilyen a már említett tőkehalmájolaj és a vadvízi lazac, de egyéb halfélék, bizonyos gombák, a tojás és tejtermékek is tartalmaznak valamennyit. Sajnos a téli időszakban így is szükséges a pótlása étrendkiegészítő formájában.
D-vitamin és várandósság.
Várandós nőkben hiánya igen gyakori, negatív hatással van az anya (pl. csontveszteség) és a magzat (pl. súlyos alacsony kalciumszint, koponyacsontok puhulása) csontanyagcseréjére. Továbbá, bizonyos terhességi szövődmények, a preeclampsia (terhességi magas vérnyomás) kockázata megnő. Mivel terhességben a D-vitamin-hiány kockázata nagy, ezért ebben az időszakban az ideális vitaminszint fenntartásához legalább napi 2000 NE D3-vitamin bevitele javasolt.
Az életkorral jelentősen csökken a D-vitamin képzés képessége, így az idősebbek esetén nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő szint fenntartására. A fentieken kívül a túlsúly is olyan tényező, ami növeli a D-vitamin szükségletet.
A javasolt D-vitamin dózisokat a legújabb, 2022-es hazai ajánlás alapján a fényképek között megtalálják.
Miháldy Kinga, az OGYÉI dietetikusa a Kossuth Rádió Napközben c. műsorában válaszolt a D-vitaminnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre: 9:11-től hallható
Források, érdekességek:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Veganizmus
- https://www.facebook.com/teritekenazegeszseg/photos/a.359514474090779/696068993768657
