A média és az online világ minden felületén olvashatjuk a figyelmeztetéseket: kánikula, hőségriadó, extrém UV sugárzás. Mellette apró tanácsok a védekezéshez, egészségünk megóvásához. Most én sem szeretném önöket sok olvasással megerőltetni, így csupán pár hasznos tanácsot hoztam, és mellé pár infografikát.

Milyen ételekkel, italokkal hűsíthetjük szervezetünket a nagy melegben?

-        Szobahőmérsékletű víz, savanykás és nem vagy gyengén édesített italok, mint pl. limonádé.

-        Langyos, nem édesített teák: zöldtea, citromfű, levendula, gyöngyajak, pitypang. A komló is remek hűtő hatású, viszont elsősorban alkoholmentes formákban, mint tea vagy alkoholmentes vagy citromos sör.

-        Napszúrásnál jótékony segítség a kamilla és hársfatea, kiszáradásnál a fehér mályva.

-        Levesek, gyümölcsök, nyers és párolt zöldségek és főzelékek.

-        Savanykás ízű élelmiszerek: ribizli, szeder, meggy, málna, citrom, sóska, paradicsom, ecet, savanyított tejtermékek, kovászos uborka.

-        Kesernyés ízvilágú élelmiszerek: keserű salátafélék, citromhéj, grapefruit, olajbogyó, zöldtea, és mértékkel a kávé és a sör.

-        Tejtermékek mértékkel, napi maximum fél liter mennyiségben.

-        Fokozott mértékű izzadásnál a sópótlás is fontos, de óvatosan a sózott élelmiszerekkel, mint a chips, sózott magvak, sós péksütemények, sós pattogatott kukorica,…

-        Könnyű, zsírszegény ételeket fogyasszunk inkább „OKOSTÁNYÉR” módra, mert a napi javasolt 500 g zöldség és gyümölcs fogyasztása is hozzájárul napi folyadékszükségletünk biztosításához.

-        Együnk MÉRTÉKKEL-minden túlzás megterheli a szervezetet.

-        A túlzottan hideg és meleg ételek és italok szintén megterhelik szervezetünket!

Olvassák honlapunkat és facebook oldalunkat, ahol további információkat és recepteket olvashatnak.   

Hasznos oldalak:

https://www.facebook.com/nemzetinepegeszsegugyikozpont

https://www.facebook.com/budai.egeszsegkozpont

https://www.facebook.com/kurolieni/

https://egeszsegvonal.gov.hu/

 

 

Múlt héten (június 20-27.) volt a Dietetikusok Hete. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) facebook oldalán naponta mutatta be a dietetikusi hivatás „titkait”. Mellette kiváló dietetikusok is tollat ragadtak, hogy hallassák hangjukat. Mi célból tették ezt? „ Sosem volt ennyire fontos, mint manapság, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk, és ne áltudományos, megbízhatatlan tanácsokat fogadjunk meg! Ugyanakkor a hiteles információkra vágyóknak nehéz dolguk van mostanában, hiszen rengeteg a „hozzáértő” fociedző, virológus, vagy éppen celeb, aki „szakért”, a megfelelő előképzettség nélkül. A különböző tudományos végzettség nélküli „szakértők” és kóklerek sokszor sikeresebbek, mint mi, hiszen erősen próbálnak az érzelmeinkre hatni, és kihasználni azt, hogy az emberek a legtöbbször nemcsak a tudományos ismereteik alapján hozzák meg döntéseiket, hanem befolyásolják azt az érzéseik is.”  Simonova Erika dietetikus – a cikk itt olvasható.

Youteefool készített egy lapozgatós útmutatót arról, hogy ki is a dietetikus, mit is csinál és hol dolgozik, hol érhető el. Írásának minden szavát mintha én mondtam volna: „A dietetikusok élete sem csak játék és mese, hiszen manapság nem könnyű a munkánk, sok szempontból. Míg mi az orvosokéval megegyező esküt teszünk le a végzéskor, s számos rendelet, törvény, protokoll szabályozza a tevékenységünket, és a szakmai működési engedélyünket is 5 évente meg kell újítanunk (közben konferenciákon, továbbképzéseken és magával a dietetikusi munkával gyűjtjük a kreditpontokat), addig megannyi rövid és még rövidebb "képzés" érhető el a táplálkozásról, ahol nincsenek ilyen szigorú és szabályozott keretek, sőt. Magyarul, aki nem dietetikus, az szinte bármit mondhat, állíthat a különféle csodadiétákról, nem kockáztatja vele a sok-sok évi tanulás, vizsga, önképzés után a szakmai végzettségét... Szóval emiatt sem tudjuk néha felvenni a versenyt a nagy követőszámú influencerekkel, mert nem mondhatunk hiteltelen, alaptalan állításokat (btw nem is akarunk senkit sem hitegetni). Ettől függetlenül imádjuk, amit csinálunk, még akkor is, ha néha kicsit céltalannak érezzük is az egészet. Akkor viszont, ha sikerült valakinek az egészségét előremozdítani, madarat lehet velünk fogatni.” Forrás

 

Kövessék a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) honlapját: https://mdosz.hu/

Itt sok hasznos, a szakmáról szóló információ is elérhető.

Kövessék a Szövetség facebook oldalát is (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - Terítéken az egészség néven), ahol naponta frissülő tartalommal hasznos, praktikus tippeket kaphatnak a táplálkozás megannyi területéről.

 

 

A Pünkösd a tavasz egyik legnagyobb ünnepe, ami nemcsak a néphagyományokban, de a vallási életben is igen fontos. Következzék egy kis történelem.
Kevesen tudják, de nevét a pentekotész, vagyis az ötvenedik szóból kapta. A magyarázat könnyű, ugyanis a Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük ezt a jeles napot. Az 50 napnak is van megfelelő magyarázata. A zsidók ugyanis Pészach utáni ötvenedik napon arattak, ekkor szedték le az első gyümölcsöket. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, egyben az egyház születésnapja is. Sok búcsút tartanak (pl. Csíksomlyói), és a bérmálkozás szentségét is innentől szokás kiszolgáltatni. Pünkösdi rózsával díszítették a templomot, az otthonokat is. A rózsa a lelket jelképezte, annak tisztaságát, megújulását.
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mink is meghoztuk a királykisasszonykát, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”
Számos népszokás is fűződik hozzá, mint a Pünkösdi király-, királynéválasztás, Tavaszköszöntés, Párválasztó és udvarló szokások, Májusfaállítás, zöldághordás. A pünkösdi királyválasztásról legszebben talán Jókai írt az Egy magyar nábob c. regényében. A XVI. század óta ismert már a mondás: rövid, mint a pünkösdi királyság.
„Pünkösd a rántott csirke örömünnepe volt.”
A baromfifogyasztás általánosan is elterjedt volt hazánkban, népszerű volt a tyúkhúsleves, a csirke rántva szinte bárkinek az asztalára kerülhetett. A főfogások alapanyagai tájegységenként eltérőek lehettek, hiszen számítottak a helyi népszokások, az állattartási sajátosságok, a család vagyoni helyzete, a családfő ízlése, a háziasszony főzési tudománya. A juhtenyésztésből élők például bárányt sütöttek, sokan birkapörköltet készítettek. Vagyonosabbaknál kocsonyát főztek, esetleg marhahús is kerülhetett az asztalra. Köretként zöldséget, tésztát fogyasztottak.
A családi étkezést többféle édességgel lehetett megkoronázni: fánkkal, rétessel, szalalkális süteménnyel, de sütöttek túrós lepényt, többféle fonott kalácsot (pl. mákosat, de a Sárközben olyan sós kalácsot is, amit tejföllel kentek meg és borssal fűszereztek). Mivel a május vége, június eleje egyben az eperérés és cseresznyeszedés ideje, ezért szokás volt ezekkel a friss gyümölcsökkel süteményeket készíteni. A pünkösd kiváló alkalmat nyújtott a barátságok kötésére is, elég volt egy kis tojással, pereccel, kaláccsal megrakott tálat küldeni a szomszédba, ez volt az ún. komatál.
Részletesebben itt olvashatnak e jeles ünnepről:
 
 
 
 

Június 5-én volt a 🌱🌳 környezetvédelem 🌿🌲 világnapja 🌍. Cikkeinkben már többször felhívtuk a figyelmet mindannyiunk felelősségére jövőnk védelme érdekében. Most Schmidt Judit dietetikus (Youteefool) remek összefoglaló írását ajánlom figyelmükbe.

 „1972. június 5-én Stockholmban nyílt meg az ENSZ első, „Ember és bioszféra” című környezetvédelmi világkonferenciája. A konferencia már abban az évben nemzetközi Környezetvédelmi világnappá nyilvánította június 5-ét. A környezetvédelmi világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetünk védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jóllétére és a gazdasági fejlődésre egyaránt. A cél közös, és mindenkinek ki kell vennie belőle a részét, a lehetőségeihez mérten. Minden apró cselekedet számít. Sokszor akár úgyis, hogy nem teszünk meg valamit, például nem vásárolunk új eszközöket, ruhát, gépet, ha azt például kölcsönözni is tudjuk, vagy éppen használtan is hozzá tudunk jutni a jó állapotú darabokhoz. Még többet tehetünk az étrendünk megfelelő kialakításával, hiszen minden nap többször is étkezünk, és az, hogy mit, mennyit eszünk, iszunk, és azok honnan származnak, hogyan jutnak el hozzánk, nagy befolyással van a bolygónk állapotára is. A becslések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9 milliárd főt, az élelmiszerek iránti kereslet pedig igen gyorsan növekszik, amely tovább nehezíti a Föld természeti erőforrásaira nehezedő nyomást. Mindannyian segíthetünk csökkenteni a negatív hatásokat az élelmiszervásárlásunk és -fogyasztásunk apró változtatásaival.

MIT TEHETÜNK?

A 2022-es környezetvédelmi világnapi #OnlyOneEarth kampánya globális szintű kollektív, átalakító cselekvésre hív fel mindenkit a bolygónk megünneplésére, védelmére és helyreállítására. Az alábbi tippeket az erre a napra készített kiadványukból kölcsönöztem.

  • Legyen kiegyensúlyozott az étrendünk! – Ez azt jelenti, hogy több különböző élelmiszercsoportból biztosítjuk a szervezetünk számára szükséges (egyénileg eltérő mennyiségű) energiát és tápanyagokat, és kerüljük a szélsőséges és túlzó megoldásokat. Csökkentsük az olyan élelmiszerek fogyasztását, amelyek előállításához több természeti erőforrásra van szükség, különösen vízre, vagy a nem szezonális, illetve távoli országokból, esetleg kontinensekről származó gyümölcsökét és zöldségekét! Azzal, ha beiktatunk húsmentes napokat is az étrendünkbe, és több növényi alapú (például hüvelyesből készült) fogást készítünk, szintén sokat tehetünk a bolygóért.
  • Csökkentsük az élelmiszerpazarlást! – Csak azt az élelmiszert és ételt vásároljuk meg, amelyre valóban szükségünk van, és használjuk fel az egészet! Ha a felesleget kidobjuk, azzal lényegében a pénzünket is kidobjuk, amellett, hogy szennyezzük a környezetet is. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő tárolására, elkerülve azt, hogy hamar megromoljanak és ezért kelljen a kukában landolniuk. Ha csak tehetjük, használjuk fel a maradékokat, és komposztáljuk az arra megfelelő növényi részeket és egyéb alapanyagokat!
  • Termeljük meg magunk az ételeinket! – Amennyiben lehetőségünk van saját magunknak megtermelni az általunk elfogyasztásra kerülő alapanyagainknak legalább egy részét (kertben, konyhakertben, teraszon), azzal nem csak pénzt takarítunk meg, de csökkentjük az élelmiszerek szállítását, csomagolását és végső soron a pazarlását is. A növények ápolása, gondozása nagyban hozzájárul emellett a mentális közérzetünk javításához is, valamint a gyermekek környezettudatosságra való nevelését is segíti. Amennyiben otthon vagy a lakóhelyünkhöz közeli közösségi kertben nem tudunk növényeket termelni, vásároljunk minél gyakrabban közvetlenül a termelőktől, járjunk “Szedd magad!” akciókra, vagy látogassunk el a helyi piacra!

Védjük a bolygónkat minden nap!”

https://www.dietaajanlas.hu/kornyezetvedelmi-vilagnap-junius-5/?fbclid=IwAR1JTqkNZBn45r8sFDZBOG7ZcKhKvAotNlLkoub423g-kYkJX9xSrN7wD6I

Ehhez szorosan kapcsolódik az Óceánok világnapja, melyet június 8-án tartottak. A jelenlegi viszonyok között az óceánok egészsége fordulóponthoz érkezett, és minden tőle függő élőlény jólléte is, így a miénk is, akkor is, ha jelenleg tőlünk igen távolinak tűnik itthonról. Rajtunk is múlik azonban az óceánok és a kék bolygónk jövője. Mit tehetünk? Olvassák el: https://www.facebook.com/Youteefool/posts/pfbid02foLv8BUX7r3r5v9TQdLCky4bGVta9rDN3CD9ZAj5WNqiLqDUTDe8uZA7YBnFRjxNl

#foodsafetyday #élelmiszerbiztonsági

Az idei élelmiszerbiztonsági világnap (június 7.) mottója: Safer food, better health (biztonságosabb élelmiszer, jobb egészség). Egy fontos tény, ami alátámasztja annak a fontosságát, hogy miért kell ezzel a témával törődnünk:

Becslések szerint 600 millió – a világon 10 emberből csaknem 1 – megbetegszik szennyezett élelmiszer elfogyasztása után, és évente 420 000-en halnak meg, ami 33 millió egészséges életév elvesztését eredményezi. 😒 Az ételek megfelelő tárolása és elkészítése elengedhetetlen a megbetegedés elkerüléséhez. Pár tipp a biztonságossághoz:

1.     Az élelmiszerek külseje és illata alapján megítélhető, hogy biztonságosan fogyaszthatóak? NEM! A legtöbb betegséget okozó mikroorganizmus nem változtatja meg az élelmiszer külsejét és illatát.

2.     Ha az élelmiszer leesett a földre, de 5 másodpercen belül felvesszük, akkor simán elfogyaszthatjuk. NEM! A mikroorganizmusok azonnal átkerülhetnek az élelmiszerre, és betegséget okozhatnak számos esetben.

3.     A zöldségeket és a gyümölcsöket meg kell mosni hámozás előtt? IGEN! A tiszta vizes lemosás eltávolítja a földmaradványokat és egyéb szennyeződéseket.

4.     A nyers baromfihúst meg kell mosni főzés előtt? NEM!  Mosás közben az ártalmas mikroorganizmusok átkerülnek a kezünkre, a konyhai eszközökre, a környező munkafelületekre és más élelmiszerekre is, fokozva így a megbetegedések kockázatát.

5.     Biztonságos kiolvasztani a fagyasztott élelmiszert szobahőmérsékleten? NEM! A fagyasztott élelmiszert hűtőben vagy hideg vízben olvasszuk ki, így megakadályozzuk a mikroorganizmusok elszaporodását.

Még több hasznos információ: https://www.facebook.com/Youteefool/posts/pfbid0YvcryTqX598wNBBjawEpxt6wMjg7EJTozgaLvCGiBEm457G6AfzWDFZEsgVSrft3l

Források, érdekes olvasnivalók:

https://www.facebook.com/alsadmedical/posts/pfbid02xtkfDzxarjdDrTB7THY27N9FnqpQfv3zryXyPoBFqtz7mtXXGAW7LXC26EcVp8UYl

https://www.facebook.com/WHOEurope

https://www.facebook.com/EUFIC/posts/pfbid0pJkq74GSvTfZsAoKz9cbe3tCEV937iUGJLymvkb3XCUQJ8XUds8LkYqVrmZ5qtvSl

https://www.facebook.com/eteltcsakokosan

 

 

A kovászos uborka erjesztés, vagy más néven fermentáció, laktofermenálás útján készül. A fermentált táplálékokban értékes, biológiailag aktív, jól hasznosuló tápanyagokat találunk, mint például pre- és probiotikumokat, melyek elősegítik az emésztőrendszerünk egészséges működését és segítik a bélmozgást. Mivel természetes úton erjed, nem tartalmaz tartósítószert. A (lakto)fermentálásról bővebben itt olvashat.
Hogyan támogatják a tejsavasan erjesztett zöldségek (és gyümölcsök) az emésztőrendszerünk egészségét?
A (lakto)fermentált élelmiszerek fogyasztásának számos pozitív élettani hatása is van, lássunk néhányat:
- a fermentált zöldségek és levük alacsony pH-juk révén közvetlenül is támogatják, kiegészítik a gyomorsav munkáját, így az hatékonyabban tudja elkezdeni az elfogyasztott étel emésztését;
- a gyomri emésztés megkönnyítése révén a refluxos, szegycsont mögötti fájdalommal, puffadással és égő érzéssel járó tünetegyüttes megszűnik;
- a zöldségek és gyümölcsök előemésztése révén mérséklődnek a puffasztó hatású élelmiszerek kellemetlen hatásai;
- az egyes növényekben található antitápanyagok (fitinsavak, lektinek, szaponinok, stb.) közömbösítése révén a fermentált élelmiszerek a nyers vagy főtt változatokhoz képest még könnyebben emészthetővé válnak, a bennük található vitaminok és ásványi anyagok hozzáférhetősége, felszívódása javul;
- a tejsavbaktériumok által termelt tejsav a bélfal sejtjeinek elsődleges energiaforrása - minél több tejsavbaktérium él a vastagbelünkben, annál erősebbek és egészségesebbek leszünk;
- minden fermentált élelmiszer szinbiotikum, vagyis egymás hatását erősítő pro- és prebiotikum egyszerre (probiotikum benne minden tejsavbaktérium, prebiotikum pedig az ő táplálékuk, vagyis maga a növény);
- rendszeres fogyasztásával emésztőrendszerünk működése természetes módszerekkel válik újra egészségessé.
Bárki és bármikor fogyaszthat fermentált élelmiszereket?
A válasz egyértelműen NEM. Vannak olyan egészségügyi állapotok, amelyek esetében tilos, míg máskor fokozott figyelmet igényel a fermentált élelmiszerek bevezetése és rendszeres fogyasztása.
Amikor TILOS:
- aktív emésztőrendszeri fekély esetén (mindig meg kell várni, amíg a fekély meggyógyul!);
- Crohn-betegség aktív szakaszában (mindig meg kell várni, amíg a gyulladás elmúlik!);
- légúti allergiás időszakban (a fermentált élelmiszerek magas hisztamintartalma fokozhatja az allergiás panaszokat).
Amikor érdemes körültekintőnek lenni:
- gyulladásos bélbetegségek (Crohn, CU, IBD) inaktív fázisában;
- SIBO (kontaminált vékonybél-szindróma);
- IBS vagy más, azonosítatlan emésztőrendszeri problémák, rendszeres hasi diszkomfortérzés;
- cöliákia fennállása (a gyulladt bélfal érzékenysége miatt);
- hisztamin-intolerancia;
- epeürülési problémák vagy
- pajzsmirigy-alulműködés esetén, illetve
- nátriumszegény diéta tartásakor.
 
Forrás:
 
 

Alkategóriák

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.