A mérleg egyik serpenyőjében ott vannak a küzdelmeink és félelmeink: az egészségünk, egzisztenciánk, home office, online tanulás, magány, visszajelzések hiánya, vagy épp az információk sokasága. A médiából érkező sokféle tájékoztatást egybe- vagy összevetve a tapasztalatainkkal az ellentmondások útvesztőjébe kerülhetünk.
Ilyen terhelésnek ritkán van idegrendszerünk kitéve, nem is lehet csodálkozni, ha átmenetileg nehéz érzések, szomorúság, bizonytalanság vagy szorongás fog el bennünket. Ez a helyzetre adott válasz, nem feltétlenül betegség. Hogyan lehet mégis valamilyen egyensúlyra törekedni, hogy ne mindig csak a rossz legyen az előtérben?
Átlagos helyzetben ez könnyebben sikerül, ilyenkor azonban nagyobb tudatosságra és odafigyelésre van szükség. (Ez később, a járvány után is előnyünkre válik majd.)
Mi kerüljön tehát a másik serpenyőbe?
- Próbáljunk megnyugodni, maradjunk fókuszban
- Keressünk örömet, adjunk hálát
- Keressük a kontrollálhatót
- Keressük a pozitív példákat, hősöket, nagyszerű embereket
Próbáljunk megnyugodni
Könnyű mondani - mégis, hogyan? A legfontosabb, hogy először egy kicsit. Szabad egy kicsit másra is koncentrálni, mint a nehézségekre. A rajtuk való rágódástól nem oldódnak meg, ellenben lefoglalják gondolatainkat. Bátran figyeljünk valami egészen másra, akár egészen részletesen! Minden érzékszervüket próbára tehetjük (ízérzék- és szaglásvesztés esetén ezt kicsit halasszuk el…), figyeljük meg a finom részleteket, majd az összképet is. Lehet ez egy séta a természetben, zenehallgatás, egy műalkotás. Merüljünk el benne bátran!
Keressük olyan emberek társaságát, akikkel jó lenni. Megértőek, keveset panaszkodnak… Támogassuk mi is embertársainkat! A segítés érzése nekünk is erőt ad.
Mozogjunk, sportoljunk! Sok feszültség távozik belőlünk az izommunkával, ami marad, az is elég… Miért is ne csökkenthetnénk?
Fókuszban maradni azt jelenti, hogy tudatosan figyelünk, koncentrálunk valamire, például egy feladatra. Ne szakítsuk meg azzal, hogy oda-odakapunk a telefonhoz, megnézni, hogy milyen hír vagy üzenet jött éppen. Kis célok kitűzésével pedig naponta előreléphetünk egy helyzetben. Kell az az élmény, hogy ilyen időszakban is van fejlődés. Lehet, hogy nem azon a területen, amelyen eddig volt, de a fejlődés mégsem áll meg!
Keressünk örömet, adjunk hálát
Gondoljunk szüleinkre, nagyszüleinkre, elődeinkre, mennyi háborút, nehézséget éltek át. Ez a járvány talán nem ennyire kilátástalan és reménytelen! Kezdetnek minden nap három dolog, amiért hálát adhatunk, éppen jó lesz! Egy-két hét múlva rátanul az idegrendszerünk a jó keresésére, és könnyen, spontán jön már több is. Mondjuk másoknak, hogy “Köszönöm.” Akkor is, ha “csak” a munkájukat végzik. Örülni fognak, ha észrevesszük őket!
Keressük a kontrollálhatót
Ez különösen akkor fontos, ha erős reménytelenséget érzünk, azt, hogy tehetetlenek vagyunk, és “mindig csak a baj jön”. Amikor vágyunk olyan biztosítékokra, hogy “ha ezt teszem, minden rendben lesz”. Ezek hiányában, de az információk sokaságában érezhetjük, hogy csak vergődünk, rövid távú kiút nélkül. Az ilyen helyzetek titka, hogy a globális eseményekről (amelyek valóban kontrollálhatatlanok számunkra), a figyelmünket az “itt és most”-ra irányítjuk. Itt várnak ránk megoldható helyzetek, amelyek mellett könnyebb elfogadni a megváltoztathatatlant. Ha erre koncentrálunk, az feltölt minket és a hatékonyság érzetét adja. Kezünkbe vehetünk néhány olyan területet az életünkben, amely nem volt az irányításunk alatt: egészségesebb étrend, mozgás, relaxáció tanulása, érdeklődés valamilyen új terület iránt. A negatív érzéseinkben nem érdemes elmerülni - kettőt hátralépve, kívülről személve lehet, hogy kapunk olyan nézőpontot, amely segít ezeket elviselni, és azt érezzük, hogy legalább önmagunkat sikerül kontroll alatt tartani.
Keressük a pozitív példákat, hősöket, nagyszerű embereket
Építsük újra a bizalmunkat az emberségben. A negatív embereket könnyű észrevenni, automatikusan benne vannak már az egyik serpenyőben. Mindig vannak azonban olyanok, akiket tisztelhetünk önzetlenségükért, tudásukért, kitartásukért vagy hitelességükért! Figyeljünk rájuk, hallgassuk őket, vagy olvassunk róluk!
Tegyük ezeket minél többször, hogy legalább egyensúlyba kerülhessen a mérlegünk, de akár az is előfordulhat, hogy rövidebb-hosszabb időre még a pozitív oldalra is elbillen. Jó gyakorlást, szép élményeket kívánok!
Csullag Katalin klinikai szakpszichológus
Felhasznált irodalom:
https://greatergood.berkeley.edu/article/item/how_to_stop_feeling_so_helpless_during_quarantine
