Van, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elterveztük. Azt már tudom, hogy nem vagyok sérthetetlen, még egy egészségmegőrző életmód mellett sem. De a jó Isten mindig mellettem volt, mikor valami kemény próbatétel nehezítette életem. Törékeny az egészség, de odafigyeléssel megerősíthetjük, hogy könnyebb legyen a gyógyulás, a regeneráció. Számos betegség után rehabilitációra is szükség van, ahol a betegség miatt kialakult funkcióveszteség (mozgáskorlátozottság, beszédzavar, csökkent szívteljesítmény, meddőség stb.) helyreállítása vagy pótlása, illetve kompenzáló új képességek kifejlesztése a cél. Vagyis, hogy a páciens visszanyerje azt a képességét, melyet időlegesen vagy tartósan elveszített, és szükséges a mindennapi életvitelhez, és – amennyiben ez lehetséges – a munkához. A rehabilitáció sokrétű folyamat, segítségével a betegség vagy baleset után a betegek a legjobb egészségi, fizikai, mentális és szociális állapotba kerülhetnek, de ehhez az ő közreműködésükre is szükség van.
Mikor, és kiknek ajánlott?
- baleseti sérülést követően, mozgásszervi problémák esetén,
- szívinfarktust követően, krónikus szív- és érrendszeri betegségek esetén,
- számos súlyos betegség esetén, műtétek után,
- maradványtünetekkel gyógyuló betegségek esetén, pl. STROKE,
- ha a páciens nem képes betölteni korábbi társadalmi szerepét, azaz nem tud dolgozni, nem tud a családjáról gondoskodni.
Fontos kiemelni, hogy „idővel”, hiszen a betegség vagy sérülés utáni rehabilitáció hosszú folyamat. Bizonyos esetekben fenntartó rehabilitáció is szükséges. A hosszú ideig fennálló betegségek rehabilitációja kevésbé gyors folyamat. A szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati és onkológiai rehabilitáció, illetve egyes mozgásszervi megbetegedések, bizonyos traumák esetén akár élethosszig szükség lehet rehabilitációs kezelésekre, meghatározott időközönként. Türelmesnek kell lenni. Sok múlik a páciens hozzáállásán és kitartásán.
A Dombóvári Szent Lukács Kórházban többféle rehabilitáció is működik. A mozgásszervi rehabilitáció mellett kardiológiai rehabilitáció és stroke - betegek rehabilitációja is. Maga a rehabilitáció folyamata igen sokrétű, melyben a dietetikusoknak, a dietoterápiának is szerepe van. Az életmódváltás „tortájából” a táplálkozás csupán egy szelet, de igen szép szelet. Dietetikusként én a kardiológiai betegek rehabilitációjában veszek részt, melyben a dietoterápia célja a kardioprotektív étrend megismertetése, és megvalósítása. A kardioprotektív étrend a táplálkozással befolyásolható rizikófaktorok korrigálására, megszüntetésére irányul. Ezek a rizikótényezők a következők: elhízás, magas LDL-koleszterin-, magas összkoleszterin-, magas triglicerid-, alacsony HDL-koleszterin szint, hipertónia, kóros glukóztolerancia, diabetes mellitus stb.
Csakúgy, mint a prevencióban. Világviszonylatban is a szív- és érrendszeri betegségek állnak a dobogó tetején, és vezetik a halálozási statisztikákat. Minden állam egyetért abban, hogy tenni kell a lakosság jobb egészségi állapotáért életmódváltással, egészségneveléssel a megelőzés szintjén is. Ehhez stratégiákat dolgoztak/dolgoznak ki, köztük a kiegyensúlyozott, egészségmegőrző étrendi útmutatókat, ajánlásokat. Magyarországon is sok színtéren zajlik a lakosság egészségfejlesztése, egészségnevelése minden korosztály számára. Az Egészségfejlesztési Irodákat is ebből a célból hozták létre, hogy mindenki, kortól, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül részt vehessen ebben a folyamatban. Dietetikusként az én feladatom, hogy önök minél több megbízható információt kapjanak az egészségmegőrző kiegyensúlyozott táplálkozásról.
Ebben a folyamatban nagy segítség a „jeles napok, világnapok”, mely célzottan irányítja a figyelmet egy-egy részre.
Október 16-án volt az ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP ÉS A KENYÉR VILÁGNAPJA.
Az 1979-ben a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) javaslatára létrejött Élelmezési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy mindenkinek jusson elég biztonságos és tápláló élelmiszer. 2023-ban a vízbiztonság és a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a mezőgazdaság fenntartható, az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várható hatásait előrejelző, azokkal lépést tartó fejlesztése a cél. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a FAO idén 18. alkalommal indította útjára közös adománykonvoját, amely segítette az élelmiszerpazarlás csökkentését Magyarországon, felhíva a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.
Ha a táplálkozásról van szó, a fenntarthatóság és az egészség kéz a kézben járnak. Általánosságban igaz, hogy az az életmód, ami jót tesz a Földnek, az jót tesz a szervezetünknek is. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszerek szállítása, csomagolása (és gyakran a kidobása) rengeteg erőforrást igényel, és óriási környezeti terheléssel jár. Ezért sem mindegy, mit eszünk, és hogy mennyire becsüljük meg az élelmiszereinket.
Október 16-ával kezdetét vette a Fenntartható táplálkozás hete 2023. A Magyar dietetikusok Országos Szövetsége célul tűzte ki, hogy egész héten megmutassák nekünk , hogyan kapcsolódik össze a táplálkozás a fenntarthatósággal.
„Sokan hiszik azt, hogy az állati eredetű élelmiszerek teljes elhagyása a megoldás arra, ha valaki fenntarthatóbbá szeretné tenni étkezéseit, ám a növényi alapú és a vegyes étkezést is lehet jól, fenntartható módon és rosszul, környezetterhelő módon folytatni.
Hiszen a nem megfelelően kialakított növényi étrend esetén nagyobb a kockázata, hogy több olyan élelmiszer kerül a tányérunkra, aminek nincs szezonja, vagy ami akár több százezer kilométerről érkezik hazánkba.
A mai napon egy Podcastot hoztunk a számotokra, ami azt boncolgatja vajon milyen lesz a jövő táplálkozása…vegetáriánus, vegán, flexitáriánus? Mit is jelentenek pontosan ezek a táplálkozási irányzatok? Szakembereink a tudomány oldaláról, érthető formában mesélnek számotokra ezekről az étrendekről, azok előnyeiről, hátrányairól!
Hallgass minket Spotify-on is: https://open.spotify.com/show/1egKUo8Uvg3iFuRVlqbVBl” MDOSZ-Terítéken az egészség
A Kenyér Világnapjáról a svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött, melynek célja, hogy bemutassa a kenyér jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják. Tavalyi cikkemben részletesen írok a kenyérről (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=449916790460522&id=100063266137828), most inkább egy terméktesztre hívnám fel a figyelmet és a teljeskiőrlésű kenyerek biztonságos fogyaszthatóságára. Megosztom önökkel dr. Csupor Dezső, egyetemi tanár, gyógynövénykutató, az MTA doktora összefoglalójának részletét, mely Kálci (Horváth-Boros Klára) legújabb, teljeskiőrlésű receptkönyvében olvasható, illetve annak egy kiskönyv formájában - https://www.flipsnack.com/.../egyszer.../full-view.html....
„A teljeskiőrlésű gabonatermékek fogyasztása alapvetően nem jár a gombatoxinok veszélyes mennyiségének elfogyasztásával, hiszen körültekintően eljárva a gabona nem tartalmazhat jelentős mennyiségű mikotoxint. A termesztéssel és feldolgozással foglalkozók jól ismerik azokat a tényezőket, amelyekkel csökkenthető a gabonaszennyezés veszélye. Ha termesztés, feldolgozás és tárolás megfelelő odafigyeléssel történik, a mikotoxinnal való szennyezettség esélye minimális. A kockázatot tovább csökkenti, hogy a gabonát feldolgozó malmok gabonafelvásárlás előtt általában ellenőrzik a a termék mikotoxintartalmát – a tőlük vásárló élelmiszeripari cégek is megteszik ezt egy-egy nagyobb tétel teljes kiőrlésű gabonatermék-tétel esetén. A gabona mikotoxin-szennyezettségét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal évente több száz mintavétellel ellenőrzi. A mikotoxinszennyezés veszélye a szabályok be nem tartása és az ellenőrzés elmaradása esetén áll fenn. Ha megbízható gyártó termékét vásároljuk, a veszély minimális.”
„A kenyér egy olyan termékkategória, amin belül valóban széles választék tárul a vásárlók elé, érdemes a saját igényeinket és szükségleteinket átgondolva, a kínálatot felmérve, körültekintően kiválasztani a számunkra leginkább megfelelőt. 15 kategórián belül a termékek többféle lisztből és lisztkeverékekből készülhetnek. Mivel a pontos információkról minden esetben a termékek jelölésén tájékozódhatunk, lényeges, hogy a jelölések tartalma megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. A Nébih rendszeres ellenőrzései révén ezt kívánja elősegíteni.
Szupermenta TESZT: 18 előrecsomagolt, szeletelt teljes kiőrlésű kenyeret és hasonló összetételű, de nem „kenyér” elnevezésű terméket vizsgált 2020-ban. A teljes kiőrlésű kenyér a benne lévő összes lisztre számolva legalább 60% teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs vagy tönköly) és legfeljebb 40% egyéb búza-, rozs-, vagy tönkölyőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. Graham-kenyér pedig, a benne lévő összes lisztre számolva legalább 90 % búza Graham–liszt és legfeljebb 10% egyéb búza- vagy rozsőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. A termékek jelölésén az összetevők között szereplő százalékos értékek nem a benne lévő összes lisztre számított értékek, ugyanis termékek esetében, ahol pl. hőkezelés következtében nedvességet veszít a termék, ott az az előírás, hogy a késztermékben képviselt aránynak megfelelően kell jelölni az egyes kiemelt összetevő mennyiségét. Például, ha egy termék előállításához felhasznált összes liszt 60 %-a teljes kiőrlésű liszt (ami a teljes kiőrlésű kenyér megnevezés egyik feltétele), akkor a termék jelölésén a teljes kiőrlésű liszt összetevő után kb. 40%-os értéket fogunk látni, ami azt mutatja meg, hogy a késztermék összes összetevőinek hány százaléka a teljes kiőrlésű liszt.
A hatósági felügyelőink által bekért termékspecifikációk alapján számított értékek szerint a teljes kiőrlésű lisztek aránya a termékekben lévő összes felhasznált liszt tekintetében 60-100% között mozgott. A mikotoxinok vizsgálata is megnyugtató eredményt hozott, minden termék megfelelt a jogszabályban előírtaknak.
Szupermenta tipp
A szeletelt és előrecsomagolt kenyerek esetében a penészek könnyebben elszaporodhatnak. A penészesedés a kenyérre jellemző mikrobiológiai romlás, ami ártalmas lehet az egészségre. A folyamat kialakulásának okát döntően meghatározza az alapanyag érzékenysége, a megfelelő hőmérséklet, a nedvességtartalom, és az oxigén jelenléte. Ebben a termékkategóriában tehát nagyon fontos, hogy az előállító üzemben a már teljesen lehűlt kenyeret csomagolják be, elkerülvén a páralecsapódást a csomagoláson. A kenyerek csomagolásához felhasznált csomagolóanyagnak megfelelő tisztaságúnak kell lennie. A becsomagolt kenyeret száraz, hűvös helyen, napfénytől védve kell tárolni, ezzel elkerülve, hogy a csomagolt kenyér befülledjen és emiatt bepenészedjen. Figyeljünk oda az otthoni tárolásra, tartsuk be a jelölésen szereplő – „száraz, hűvös helyen, napfénytől védve tárolandó”- tárolási feltételeket. Megbontás után is tartsuk hűvös helyen, és lehetőleg csak annyit vásároljunk, amennyit 1-2 napon belül elfogyasztunk. Ha penészes ételt/élelmiszert talál a konyhában, ne szagolgassa, mert légzőszervi problémát okozhat, zacskóban lezárva dobja ki. Tisztítsa meg és fertőtlenítse a helyet, ahol a penészes élelmiszert tárolta, ellenőrizze a penészes élelmiszer közelében lévő termékeket, hogy nem fertőződtek-e. Már a vásárláskor érdemes figyelni, a szemmel láthatóan penészes terméket ne vegyük meg és ne fogyasszuk el! Amennyiben Ön penészes, de bontatlan és megfelelő minőség-megőrzési idejű terméket vásárol, bejelentésével segítheti munkánkat. A bejelentést megteheti Nébih zöld számán: 06-80-263-244, vagy írásban az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e mail címen továbbá a Nébih Navigátoron keresztül is.” https://szupermenta.hu/elorecsomagolt-teljes-kiorlesu.../ "
Mai receptem egyfajta lapos kenyér. Iránból származik a receptúra, amely egész Közép-Ázsiában és az indiai szubkontinensen is elterjedt. Hatalmas népszerűségnek örvend mind a háztartásokban, mind az éttermekben. Minden családnak megvan a jól bevált receptje hozzá. Kitalálták? Bizony, ez a Naan kenyér. A perzsa "naan" szó kenyeret jelent. Az igazi naan tandoori kemencében sül. Nem mindenhol van taandori kemence, ezért is olvashattok sokfelé az úgynevezett "tawa naanról", ami valójában sepenyőben készült kenyér. Nem csak az alap kenyér, hanem az ízesített (vajas, fokhagymás, chilis, stb.) verziói is ismertek.
DE!
Mivel igen hosszúra sikeredett írásom, a recept jövő hétre csúszik! Sajnálják? Kérem tartsanak velünk jövő héten is!
Honlapunk recepttárában többféle kenyér receptet is találnak, válogassanak kedvükre. Valamint szívből ajánlom Kálci receptjei oldalát: https://www.facebook.com/kalcirecept és https://www.kalcKálci receptjeikenyérvilágnapja #Kálcireceptjei
Források, érdekességek: