„Lassan bizony októbernek vége,

és az évszak halad tél felé.

Még hörpintünk a bágyadt napsütésbe,

s minden korty a szomjas emberé.

Látod ma már ajándék a napfény,

a melengető langyos levegő.

Szélcsend ül rá fáradt vállaimra,

s már feldíszítve vár a temető.

Kimegyek a halottak napjára,

mécsest, gyertyát, virágot viszek.

Megtisztelni, akik eltávoztak,

mert él a lelkük, én ebben hiszek!

Gyertyafények pislognak az éjben,

mint égnek tükre, sírkertünk olyan.

Csillagként világít sok fény lenn,

az égi otthon s földi egyben van.

Emlékezem, míg a mécsest nézem,

élőn táncol most a kicsi láng.” Szuhanics Albert: Október vége

Lassan búcsúzunk októbertől, hivatalosan is megkezdődött a téli időszámítás, egy órával korábban sötétedik majd, reggel pedig egy órával korábban kel a Nap. Valójában ez a „normál” időszámítás, ehhez nyúltak hozzá úgy a XX. század elejétől, hogy az órák előreállításával a nyári félévre bevezették a nyári időszámítást. Ötletként először a XVIII. században vetődött fel, majd a két világháború idején realizálódott: a hadigazdaságnak tényleg jelentős spórolást jelentett, hogy az emberek napi ritmusa jobban alkalmazkodott a világos és sötét periódus változásához.

A század közepén aztán a világ legtöbb országában áttértek a téli és nyári időszámítás váltogatására, amitől most már szabadulnánk; immár gazdasági haszna sincs. A kérdés csak az, melyiket válasszuk, a hurráoptimizmus nyilván a nyárit választja, mert akkor „tovább van világos”. A tudomány azonban egyértelműen a téli mellett teszi le a voksát, mert ez a természet ritmusa, amiben kifejlődtünk, illetve a természetes fény sokkal fontosabb a reggeli, napindító szakaszban, mint késő délután, este. Van, aki hetekig szenved ezek után, de alapvetően mindenkinek a szervezetét megviseli az, hogy mesterségesen kizökkentjük a ritmusából. Az unió határozott is az óraátállítások eltörléséről, ám egyezség híján ebből gyakorlati eredmény nincs, és nem is lesz még egy darabig.

Nézzük, mi történt a héten!

Október 20-án volt a CSONTRITKULÁS VILÁGNAPJA. Bocsi, ez már a múlt héten volt!

A WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezetének javaslatára a csontritkulás világnapját 1999 óta tartják ezen a napon. Az osteoporosist a csontok tömegének a csökkenése, a csontszerkezet megváltozása, a csontszilárdság gyengülése, s ennek következtében a csontok kóros törékenysége jellemzi. Csontjaink kb. 10 évente teljesen lecserélődnek, a maximális csonttömeg 23-25 éves korra alakul ki; 50 éves kor környékén, illetve hölgyeknél a menopauza után elindulhat a csontvesztés folyamata. Csontritkulás során csökken a csontok kalcium tartalma, ami miatt fokozódhat a törési kockázat. Sokszor a betegek az első csonttörés után szereznek tudomást a problémájukról, de a szakemberek számára a háti görbület fokozódása, vagy a testmagasság csökkenése már árulkodó jel lehet. A pontos diagnózis felállításához alkalmas módszer a csontsűrűség vizsgálata, vagyis az oszteodenzitometria. Ennek segítségével az orvosok pontos, számszerűsített adatokat kapnak a csontok állapotáról. A csontsűrűség mérés ezért a veszélyeztetett korosztályban mindenkép ajánlott, de bizonyos autoimmun és hormonális betegségek, pajzsmirigy túlműködés és felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek esetén, D-vitamin hiányos állapotokban korábban is érdemes elvégezni a vizsgálatot. Hogy kinél alakul ki a csontritkulás, azt a csonttömeg, a genetikai háttér és az életmód határozza meg.

Táplálkozásunkban a túlzott koffeinbevitel (kávé, tea, kóla, csokoládé, energiaitalok), a szénsavas üdítők fogyasztása csökkenti a fiatalkorban kialakuló csontbázist, felnőttkorban növeli a kalciumvesztést, ami a csontritkulás rizikófaktora. A dohányzás és az alkoholfüggőség még inkább felgyorsítja a folyamatot. A kalciumban gazdag (napi 0,5 l tej-, vagy ennek megfelelő tejtermékbevitel) étkezés, a megfelelő D-vitamin ellátottság, az ideális kalcium/foszfor arány (a nagy mennyiségű foszfor rontja a kalcium hasznosulását) egyaránt szolgálja a megelőzést és a kezelést is. A kalcium csontba való beépüléséhez szükséges még magnézium, foszfor, mangán, D3-, B6- és C-vitamin, folsav, biotin, cink, réz, szelén, és szilícium. Valószínűleg egyéb elemek is részt vesznek, mint a vas, a króm, a germánium stb., és persze számos aminosav (fehérjemátrix) és a hialuronsav (kollagén egyensúlya a porcokban és a csontban) is. A növényi eredetű kalciumforrások is jelentősek. A teljes növényi gabonamagvakban (barna rizs, köles, zab, árpa, tönköly, hajdina, cirok), zöldségekben (paprika, paradicsom, zeller, hagyma- és káposztafélék, gyökerek, gumók), hüvelyesekben (sárgaborsó, lencse, babfélék) és olajos magvakban (mák, dió, mandula, törkmogyoró, tökmag, napraforgómag, kesudió) a jelzett elemek ún. aránytartó formában vannak meg, ami ideális a csontozatnak, jó párosításokkal. Az olajos magvak áztatás és főzés (hőkezelés), darálás/őrlés után hasznosulnak jobban. Mindezek mellett kiemelt jelentőségű a rendszeres testmozgás.

Táplálkozási tippek az egészséges csontokért: https://www.dietaajanlas.hu/csontritkulas-vilagnapja/

Október 26-án volt a SÜTŐTÖK NAPJA.

A sütőtök az ősz egyik legnépszerűbb alapanyaga, amely rendkívül sokoldalúan felhasználható, hiszen készíthető belőle leves, főétel, sőt még desszert is. Tökéletes párosítás a húsokhoz, de vegán étel, például falafel is lehet belőle.

Számos fajtája létezik: Nagydobosi sütőtök, Kanadai sütőtök vagy sonkatök, Laska tök, Hokkaido tök, Halloween tök.

Energia-, és szénhidráttartalma is fajtánként változik: 80-31 kcal, 17-6 g szénhidrát.

A sütőtök eredetileg Amerikából származik, ahol az őslakosok körében a kukorica és a bab mellett a legfontosabb tápláléknak számított. A sütőtök gazdag vitaminokban. Kiemelkedő mennyiségben található benne B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-, és E-vitamin, valamint kisebb arányban K-vitamin. Magas béta-karotin-tartalmának köszönhetően –ami az A vitamin előanyaga- hozzájárul a szem egészségének megőrzéséhez, valamint erősíti a csontozatot és a fogakat, fokozza a haj növekedését, támogatja a vérkeringést, ezen felül kiváló gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatásokkal is rendelkezik. Különösen a prosztata- és a vastagbélrák elkerülésében kaphat fontos szerepet. Külsőleg, pakolásként alkalmazva elősegíti az égési sebek és a bőrgyulladások gyógyulását, hidratálja a hajszálakat. Számos ásványi anyagot tartalmaz, mint kalciumot, nátriumot, foszfort, rezet, magnéziumot, vasat, szelént, mangánt és cinket.

Rosttartalmának (2-2,5g) köszönhetően elősegíti az emésztést, gyorsítja és szabályozza a bélműködést, ezáltal segít megszüntetni a székrekedést. A növényi rostban gazdag étrend mérsékli az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.

Kevésbé közismert a sütőtök nyugtató hatása, ami a tökmagban található triptofánnak köszönhető: ez az esszenciális aminosav elősegíti a szerotonintermelést, ami nyugtatóan hat az idegrendszerre, megszünteti az idegességet és az álmatlanságot, fogyasztása a hangulatot is jelentősen javítja.

A tök magja nem csak kiváló nassolnivaló, hanem számos egészségvédő tulajdonsággal is rendelkezik. Segít megelőzni a húgyúti problémák kialakulását, a magokban található cucurbitacin hozzájárul a prosztata betegségeinek gyógyításához. Olaja jótékonyan hat a vérnyomásra, hatékony koleszterinszint-csökkentő, valamint remek immunerősítő és gyulladáscsökkentő, mert telis-tele van értékes Omega3 zsírsavakkal és E-vitaminnal.

IR-eseknek/cukorbetegeknek sem kell lemondani teljesen a sütőtökről, de ezeket mindenképp jó tudni: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=817775022374147&id=252263692258619

Egészséges csecsemőnek már 6 hónapos kortól adható, lehet akár az első hozzátáplálásként választott étel. Ritkán okoz allergiát, tele van vitaminokkal, ásványianyagokkal, kíméletesen segíti az emésztést rosttartalmával, sokszínűen felhasználható, és a babák általában nagyon szeretik. Egy kiváló szakember hasznos tanácsai: https://kiskanalkommando.hu/sutotok/

Közeledik Halloween, Mindenszentek, Halottak napja.

A töklámpás legendája a Brit-szigetekről ered, és egy részeges kovács Jack O'Lantert szimbolizálja, aki becsapta az ördögöt, ezért holt lelke a menny és a pokol közt rekedt, és az ő megnyugtatásaképpen készült el a lámpás a pokol parazsából. Az izzó töklámpás – amit kezdetben takarmányrépából vagy céklából készítettek, és csak Amerikában cserélték tökre – azóta a holt lelkek támasza és iránymutatója, valamint a gonosz szellemek távoltartója. Tudták, hogy a tökfaragás nem is olyan idegen a magyaroktól? A XI. században történt, hogy I. László magyar király a Visegrádi vár toronybörtönébe záratta az ellene szervezkedő Salamont, és megparancsolta az őröknek, hogy töklámpásokat aggasszanak a torony köré, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A kivilágítás olyan jól sikerült, hogy a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak, és tőlük ered a mondás: fénylik, mint Salamon töke. Majd a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt. Így az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza.

Én most már szinte minden hétvégén sütök sütőtököt, főleg, mert édesanyám nagyon szereti. Ő desszertként, én köretként eszem. Imádom, enyhén fűszerezve. Önöknek mi a kedvenc sütőtökös receptjük?

Sütőtökös receptjeinket keressék honlapunk RECEPTTÁR-ában: https://www.efidombovar.hu/index.php/recepttar

A sütőtök is egy hazai superfoodnak tekinthető. Hazai és szezonális. Miért is fontos ez?

Fenntarthatóság. A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Számos érv-ellenérv jelenik meg ezzel a témával kapcsolatban ám az alap probléma ott kezdődik, hogy az emberek felelőtlenül viselkednek a környezetükkel és ezt a Föld már nem képes elbírni…Az ökológiai lábnyom leegyszerűsítve a természet kínálatát és annak keresletét méri

A Miből Mennyit Egyek? hozott nekünk pár tippet, hogy tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat:

· Ne vásároljunk műanyag palackban tárolt italokat helyette használjunk kulacsot, termoszt.

· Gyűjtsük szelektíven a hulladékot.

· Ne pazaroljuk az ételt, csak annyit vásároljunk, szedjünk, amennyit megeszünk.

· Csökkentsük húsfogyasztásunkat, tartsunk húsmentes napokat.

· Helyi és szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.

· Minél kevesebb előre csomagolt élelmiszert vásároljunk.

A lényeg: Kezdjünk el tudatosan odafigyelni a fogyasztásunkra!

Így takarékoskodni is tudunk és költséghatékonyabbak leszünk- Október 31. TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP.