Radnóti Miklós: Naptár – Február
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé, s cserren már a veréb.
Még emlékszem a karácsony illatára, és mégis eltelt már egy hónap, február van. Röpül az idő. Sajnos azt veszem észre, hogy néha nagyon gyorsan. Vagy én lassúltam le picit. Hát ez a valószínűbb, hiszen az idő változása állandó. A lényeg, én hogy állok hozzá- kicsit át kell szerveznem az időbeosztásom. Tanulom, néha sikerül, máskor meg nem.
Február- új nevezetes napok. YOUTEEFOOL világnaptárában ismét összegyűjtötte nekünk.
1-én volt a FEKETECSOKOLÁDÉ NEMZETI NAPJA.
Barna aranynak is nevezik. A Theobroma cacao nevű fa terméséből (kakaóbab) legelőször főzött italt egy nagyon boldog nép, a mokaja, akik közel 4000
évvel ezelőtt éltek a mai Dél-Mexikó és Guatemala területén. Tőlük vették át a maják, majd az aztékok, és így ismerték meg a spanyolok. A maják által készített „isteni” finomságot, a kakaót a maják nem édesítették – viszont csak a kiváltságosok ihatták, szent rítusok során, ráadásul még pénzként is használták. Érthető tehát, miért nem fogyott el hamar: egy ennyire értékes dolgot mindenki kincsként őrzött. A csokoládé olyan szent ital volt, hogy központi szerepet játszott mind a maják, mind az aztékok vallásában. Úgy vélték, hogy a kakaóbab fa hidat képez az ég és föld között. A fiatalok felnőtté avatási szertartása során kakaóbabot kaptak a papok, az esküvőt pedig egy-egy pohár kakaó elfogyasztása és kakaóbabok kölcsönös ajándékozása pecsételte meg.
évvel ezelőtt éltek a mai Dél-Mexikó és Guatemala területén. Tőlük vették át a maják, majd az aztékok, és így ismerték meg a spanyolok. A maják által készített „isteni” finomságot, a kakaót a maják nem édesítették – viszont csak a kiváltságosok ihatták, szent rítusok során, ráadásul még pénzként is használták. Érthető tehát, miért nem fogyott el hamar: egy ennyire értékes dolgot mindenki kincsként őrzött. A csokoládé olyan szent ital volt, hogy központi szerepet játszott mind a maják, mind az aztékok vallásában. Úgy vélték, hogy a kakaóbab fa hidat képez az ég és föld között. A fiatalok felnőtté avatási szertartása során kakaóbabot kaptak a papok, az esküvőt pedig egy-egy pohár kakaó elfogyasztása és kakaóbabok kölcsönös ajándékozása pecsételte meg.Sőt, az aztékok még azt is tudni vélték, hogy Quetzalcoatl, a Tollaskígyó bölcsességét ízleli meg, aki kakaót iszik.
A csokoládé neve is eredeti amerikai: az őslakosok xocolatl-nek hívták, amit nagyjából úgy ejtünk magyarul, hogy sokolatl, és annyit tesz, hogy „keserű víz”. A maják forró csokiként itták, míg az aztékok inkább hidegen rajongtak érte.
Hogy egy csokoládé kiérdemelje a „fekete” minősítést, legalább 43%-nyi kakaóból kell készülnie. Minél magasabb ez az arány, a csokoládé annál „keserűbb”. Minél kevesebb a kakaó, annál több cukrot és növényi zsiradékot használnak a csokikészítésnél. S bár a kakaó gazdag flavanolokban (ezek olyan növényi alapú vegyi anyagok, amik antioxidáns tulajdonságokkal bírnak, és megtalálhatóak különböző zöldségekben, gyümölcsökben), nem csodaszer!
A csoki jó dolog, mert finom és jól érezzük magunkat tőle, de fogyasszuk felelősséggel, mértékkel. A szívünk, a pénztárcánk és a derékbőségünk hálás lesz érte.
A csokoládé nemzetközi napja szeptember 13-án van, de hoztam most is pár érdekességet:
Február 2-án volt az ÖLTÖZZ PIROSBA NAP.
Annyira készültem erre a napra, de sajnos későn néztem meg Youteefool naptárát. Aztán kiderült, hogy több ilyen kezdeményezés is van, a piros szín a jószándék és figyelemfelhívás jele. "Ez nem csak szép piros ruha. Ez vörös riadó" - ez a Szív Világszövetsége jelmondata, amellyel a szív- és érrendszeri betegségek veszélyeire akarják figyelmeztetni a világot. Nemcsak a legtöbb férfi, de a legtöbb nő is valamilyen szívbetegség vagy szélütés miatt hal meg. A magas vérnyomással szorosan összefüggő agyi érkatasztrófák, a szívinfarktus okozta halálozás következtében világszerte több nő veszti életét, mint minden fajta rosszindulatú daganat, AIDS, malária és tuberkulózis miatt együttesen. Az Öltözz pirosba-mozgalom azt célozta meg, hogy mindenfelé fölhívja az emberek figyelmét a szomorú igazságra: a legfontosabb közegészségügyi tennivaló a nők egészségének védelme a különféle szív- és érbetegségek ellen. A közhiedelemmel ellentétben sajnos több nőt érintenek, mint férfit. A nőknél egyre inkább jelen vannak a férfiakra jellemző kockázati tényezők (dohányzás, túlsúly, kezeletlen stressz, helytelen étrend, stb.), amiket csak tetéznek a család és a karrier közti szerepfeszültségek, valamint a gyakran a férfiakat is meghazudtoló munkatempó, életstílus. Holnap pirosban megyek dolgozni!Február 4-én született MÁTÉ PÉTER.
Máté Péter énekes, zeneszerző, gyermekkorom bálványa. A huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt. Feleségével Dékány Saroltával, valamint az Expressz együttessel is dolgozott együtt. Életében mindössze 4 lemeze jelent meg, halála óta több, mint 20. Elmegyek című dala Nicolas címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. 37 évesen, szívroham következtében hunyt el.
Pár hete egy véletlen folytán hozzájutottam Bauer Barbara Most élsz című regényéhez. Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből és mindenekelőtt magukból a Máté Péter-dalokból építkező regénye egy fájdalmasan rövid életút és egy öröklétbe vezető művészi pálya egyszerre megrázó és felemelő története. Hát persze, hogy elolvasom!
És egy csodálatos dal- MOST ÉLSZ: https://www.youtube.com/watch?v=zexIfl7h88Q
Február 4. RÁKELLENES VILÁGNAP
Másik szívügyem a prevenció, a megelőzés, és az ehhez szükséges ismeretek átadása!A Rákellenes Világnapot (World Cancer Day) immár 24 éve tartják minden év február 4-én. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) központi kampánytémája az esélyegyenlőség a daganatos betegek ellátásában, „Méltányos ellátást mindenkinek” (Close the care gap) Az Unió magyar tagszervezete, a Magyar Rákellenes Liga ezen apropóból, egy eddig kevésbé reflektorfényben lévő betegkörre kívánja felhívni a figyelmet: a ráktúlélőkre. Látható, hogy az egészséges életmód és a rendszeres szűrővizsgálatokon történő megjelenés egy „már gyógyult betegnél” is komolyan javítja a hosszú távú kilátásokat.
A daganatos megbetegedés Magyarországon, Európában és a világon is a második leggyakoribb halálozási oknak számít. Az International Agency for Research on Cancer becslése szerint minden ötödik férfi és minden hatodik nő élete során legalább egyszer szembesül egy daganatos betegséggel.
Fontos már itt leszögezni: a gyakori daganatos megbetegedések legalább egyharmada megelőzhető lenne, ha a megelőzésre, egészséges(ebb) életmódra, korai felismerésre, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára helyeznénk a hangsúlyt!
Az egyre hatékonyabb diagnosztikai eszközöknek, valamint folyamatosan fejlődő kezelési lehetőségeknek köszönhetően, egyre több ember él túl azt követően, hogy rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála. Jelenleg a daganatos betegek mintegy kétharmada több mint öt évig él a diagnózis felállítását követően. A becslések szerint több mint 12 millió ráktúlélő van már Európában.
Mielőtt elmélyednénk a részletekben a vizsgálatok talán legfontosabb megállapítása, hogy a korai stádiumban felfedezett ráktípusoknál jellemzően sokkal kisebb a kiújulás esélye! Tehát a szűrővizsgálatokon történő megjelenés, nem csak a közvetlen betegség kilátásokra van hatással, de hosszabb távon is kedvezően befolyásolja az érintett túlélését, életminőségét.A ráktúlélők heterogén csoportot alkotnak, mivel különböző rosszindulatú daganatos betegségekben szenvednek, így eltérő kezelési tervek és prognózisok jellemzik az egyes betegeket. Nagyjából 15 százalékra teszik az általános kockázatát annak, hogy egy daganatos betegséget valamikor egy másik, az elsőtől független rák követ.
A szakmai közlemények alapján a kiújulásnak nagyobb az esélye a gyermekkori rákokban, Hodgkin limfómában, glioblastomában, a húgyhólyag és hasnyálmirigy rákban, valamint minden olyan daganatos megbetegedésben, amit dohányzás okozott!
Az adatok azt sugallják, hogy a diagnózis felállításakor és a túlélés során az egészségtelen magatartásformák – beleértve a súlygyarapodást, a dohányzást, a fizikai inaktivitást és az alkoholfogyasztást – kapcsolatban állhatnak a megnövekedett második primer tumorok és a társbetegségek, a kiújulás, a rákhoz kapcsolódó mellékhatások kialakulásával, az életminőség romlásával és az általános halálozási kockázattal.
Tehát a másik kulcsfontosságú üzenet a már sokat emlegetett egészséges életmódra (a súlygyarapodás kerülése, a dohányzás elhagyása, a fizikai aktivitás bevezetése és az alkoholfogyasztás kerülése) történő áttérés, amit sohasem késő elkezdeni!
Végezetül van még egy nagyon komoly kihívás, a lelki tényezők. A ráktúlélők legalább 40%-a jelentős pszichológiai problémákat tapasztal, amelyek gyakran kísérik és súlyosbítják a fizikai állapotot. Mindeközben ezeket az aggodalmakat gyakran aluldiagnosztizálják és alulkezelik, a ráktúlélők több mint 15%-a legalább 10 évvel a rákbetegség után is még pszichológiai gondokról a számolt be.
Mint ahogy szerzők is felhívják rá a figyelmet, itt hatékonyan segíthetnek a betegszervezetek és érintettek társszervezetei. A Magyar Rákellenes Liga ezt a munkát sem hanyagolja el, a 15 éve alapított Túlélők Klubját követően mára az igényekre válaszolva országszerte 80 olyan klub működik, ahol a betegséget túlélők speciális egészségértés oktatáshoz juthatnak, és az egészséges életmódot, lelki egészséget támogató programokon vehetnek részt sorstárs közösségben.
A Liga a világnap apropóján kéri, hogy aki tudja, támogassa a munkájukat. Adományozni itt lehet: https://rakliga.hu/tamogatas/. Természtesen nem csak pénzzel, de természetbeni adománnyal is lehet támogatni a daganatos betegek ügyét – pl. a Világnap alkalmából többezer üveg Béres Cseppet adományozott a gyártó a nagy onkológiai betegszervezeteknek –, de a Liga az önkéntesek jelentkezését is mindig nagyon várja.
A részletes sajtóanyag: https://rakliga.hu/download/rakellenes-vilagnap-2024-02-04/
Csökkenthető a rák kialakulásának kockázata, ha:
• Nem dohányzik.
• Indokolatlanul nem szed gyógyszert.
• Nem fogyaszt mértéktelenül alkoholt.
• Egészséges életvitelt folytat: megfelelően táplálkozik, rendszeres testmozgást végez, eleget alszik, illetve testi-lelki harmóniában él.
• Havonta végez emlő, here, bőr, szájüregi önvizsgálatot. Példa a mell önvizsgálatára a Semmelweis Egyetem oktatóvideókból: https://www.youtube.com/watch?v=OjkKwbo0JG0&t=18s
Tehát az életmódunknak igenis nagy szerepe van mind a megelőzésben, mind a gyógyulásban, mind a túlélésben, a kiújulás megakadályozásában!
Honlapunkon is találnak információkat, de személyesen is várjuk önöket, ha kérdésük lenne!
Receptjeimmel azt szeretném megmutatni, hogy tudjuk ételeinket pici átformálással egészségünk szolgálatába átállítani. Könnyebb megvenni a kész és félkész ételeket a boltban, de egészségünk érdekében ne sajnáljunk időt fordítani az otthoni főzésre, ételeink elkészítésére. A sok húsmentes, húshelyettesítő étellel könnyebb megterveznünk egy húsmentes étkezést vagy napot, mellyel szintén támogatjuk egészségünket. Főleg, hogy ezen ételek nagyrésze zöldségfélékből, hüvelyesekből, magvakból, teljesértékű gabonákból áll, melyek szintén támogatják és erősítik emésztésünket,szívünket, ezáltal egészségünket is.
Források, érdekességek:
@Youteefool
