„Erdő szélén, hegyoldalban,

kertek alján, kis csoda:

zöld fű között csoportosan

nyílik ki az ibolya.

Ha lehajolsz hív magához,

árad feléd illata,

szemérmes, de kicsalta a

langymeleg nap sugara.

Szív alakú levél között

virít kék és hófehér,

Sok szálat köss egy csokorba,

s ölelje körül levél.

Fölvidít a komorságból,

s rögtön új reményre kapsz,

ébredezik a természet,

újra itt van a tavasz.” Juhászné Bérces Anikó: Az ibolya

 

„Lélegzik a kert,

dús ibolyaillatot

sóhajt a pázsit.” Forrás: 3sor.hu - haiku versek

 

Nap nem múlik el, hogy ne látnám, ne érezném. Imádom! Kertekben, árokparton, járda mellett néhol virágszőnyegként terül el. Kertünkben is több kis csoport kéklik. Így ma egy kis ibolya-túrára invitálom önöket!

 

Az ibolya (Viola) az ibolyafélék (Violaceae) családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége mintegy négyszázötven fajjal. Legismertem, legkedveltebb közülük az illatos ibolya (Viola odorata), szinonim nevei: ibolya, márciusi ibolya, erdei ibolya, viola. Évelő növény. Március-május hónapokban virágzik. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, mészkerülő erdőkben, sziklaerdőkben őshonos. Cserjésekben, erdőkben, erdőszéleken, erdei vágásokban virít, és dísznövényként kertekbe ültetik.

 

Az illatos ibolya a tavasz egyik első virága, amely bár apró virág, de mégis a kikelet egyik szimbóluma.

 

Szinte a világ minden pontján megtalálható. A mérsékelt égövön túl trópusi és szubtrópusi területeken épp úgy megcsodálható, mint az Andokban 4600 méteres magasságban. Az illatos ibolya nagyon igénytelen növény, Magyarországon erdőkben, réteken gyakran találkozhatunk vele. A Kárpát-medencében megtalálható ibolya fajok lila, vagy fehér virágúak, a Kárpátok 1500-2000 méteres magasságában pedig sárga ibolyát is találunk.

 

Az ibolya nemzetség tagja, így tehát az ibolya közvetlen rokona az árvácska is. Míg az ibolya évelő, addig az árvácska kétnyári növény. Az általánosan ismert kerti árvácskán túl létezik apró virágú változata is, aminek a virága alig nagyobb az ibolyáénál. Míg az ibolya csak kevés színben érhető el, az árvácskát a nemesítéseknek köszönhető szinte minden színben megtaláljuk.

 

Érdemes még tudni az ibolyáról, hogy szép enyhe őszön újravirágzása is előfordul. Érdekes látvány, amikor a toktermés mellett a virágzó szálak is megjelennek. Magjait elszórja, így évről évre egyre nagyobb területet fog el magának.

 

Több mitológiai történet, valamint népszokás és babona is kapcsolódik hozzájuk, gyógyító és védelmező hatást is tulajdonítottak nekik.

Az illatos ibolya katolikus egyházban a virrasztás és a nagyböjt jelképe lett. A régi Mária-énekekben gyakran hasonlítják Máriához, akit ibolyabokornak vagy ibolyamezőnek is neveznek. Viola vagy lila színe miatt az ibolya a szenvedő Úr jelképe is.

 

A görög mitológiában Afroditét – aki a szépség mellett a virágok és kertek istennője is – gyakran ibolyából font koszorúval ábrázolják.

Egy görög monda szerint viola ott nőtt először, ahol Orpheusz aludt. Egy másik szerint pedig Persephoné lába nyomán keltek életre. A Földisten Attisszal is kapcsolatba hozzák, akinek kihullott véréből ibolyák nőttek. Arisztofanész költő és drámaíró azt írta, hogy Athén ibolya-koszorús város.

 

Az ókorban számos kór ellen alkalmazták, tisztító hatása miatt nagyobb lakomák alatt ibolyakoszorúként viselték. A gazdag római polgárok gyakran szórtak ibolya szirmokat a borukba, úgy tartották ez megóvja őket a részegségtől és a másnaposságtól.

 

A mohamedán hit szerint az ibolya (Viola) az emberiség ősatyjának, a Paradicsomból kiűzött Ádámnak bánatkönnyeiből fakadt.

 

Napóleon is rajongott az ibolyáért, száműzetése alatt a Le Caporal La Violetta, azaz Ibolya káplár álnevet használta. Esküvőjén Josephine hordta, s így a bonapartisták szimbóluma lett. Második feleségének, Mária Lujza császárnénak egy Párma melletti kolostorban készíttették el a saját ibolya illatú parfümjét.

 

A viola a magyar költészetben, népköltészetben, lírai népdalaink képi asszociációs világában a virágmotívumok fő eleme. A kedves megszemélyesítője: “…Ablakodba’ háltam, kedves violám…”. Ugyanakkor kedvelt női név is. Az Ibolya újmagyar név, a latin Viola magyar megfelelője. Több híres magyar költőt, írót is megihletett: Zelk Zoltán, Juhász Gyula, Szilágyi Domokos, Tompa Mihály, Dsida Jenő.

 

Az ibolya a szerelem, a szelídség, az önfeláldozás és az alázatosság jelképe. Fehér ibolya jelentése: adjunk még egy esélyt, fiatalos ártatlanság. Lila ibolya jelentése: hűség és szerényég. Mondásainkban is megtalálható: „szerény, mint az ibolya”, „alulról szagolja az ibolyát”.

 

Az ibolya gyógyhatásai

Már Plinius is említi fájdalom csillapító hatását, és köszvényes betegek kezelésében is hatásosnak tartja. A középkorban is ismerték mint fájdalomcsillapítót, és főzetét tumoros betegek gyógyítására sokszor alkalmazták sikerrel.

 

A friss vagy szárított virágából készített szörp vagy forrázat enyhe hashajtó. Hörghurut, köhögés (nyálkaoldó), álmatlanság, fejfájás elleni teákban, valamint idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő szerként is használhatjuk. Az egyes fajok leveleit sebek gyógyítására is használják Dél-Amerikában.

 

Az illatos ibolya virágából Franciaországban és Olaszországban olajat sajtolnak. Sok női parfüm virágillatának eleme az ibolyaillat. Az ibolyavirág-olaj az egyik legdrágább illatszer alapanyag, így érthető, hogy sok helyen kimondottan illatszeripari célokra termesztik. Az ibolyának nemcsak a virága, hanem a levelei is tartalmaznak illóolajat. A lepárolt ibolyalevél-olaj is nagyon értékes, ami nem is csoda, hisz 20 g tiszta olaj körülbeül 1 tonna levélből állítható elő.

 

Az ibolya ehető?!

Már az ókori görögök, rómaiak is ettek virágokat, és kicsit távolabb, Kínában is nagy hagyományai vannak ennek. És bizony az ibolya is az ehető növények közé tartozik. Kínában a mai napig egyes fajokat főzeléknövénynek termesztenek. Számtalan régi szakácskönyvben szerepel az alapanyagok között. Dobos C. József 1900-as évekbeli cukrászati könyvében például ibolyatortát találni. Már Sissi (Erzsébet királyné) is rajongott a bájos virágért, a jó pár ibolyás recept közül a kandírozott ibolya volt az egyik kedvenc édessége, sőt ibolya fagylaltot is szívesen fogyasztott. Az egész növény gyűjthető és felhasználható. A gyökeret, gyökértörzset és a leveleket tavasztól őszig lehet gyűjteni. Virága kandírozottan vagy nyersen sütemények, pudingok, jégkrémek díszítésére használható, de sorbet, túrókrém és szörp is készül belőle. Érdemes kísérletezni az ibolyával salátákba, tavaszi fűszerezésű sajt és fűszervajakban is. A friss virágok cukrok, teák, ecetek illatosítására is alkalmasak. Levelét saláták készítésénél használhatjuk, vagy főve levesek, szaftos ételek ízesítőjeként kiváló.

 

Érdekli, hogy milyen virágokat fogyaszthatunk? https://www.travelo.hu/.../20210211-eheto-viragok-a...

„Bár eddig semmilyen káros hatását nem mutatták ki, vigyázni kell, mert erős szer. Gyökeréből enyhe hashajtó készül, túlzott fogyasztása hányást is okozhat. Szaponin- és metil-szalicilát-tartalma miatt pedig nem javasolt túlzott külső alkalmazása sem. A szaponin ugyanis a vérbe jutva mérgező, a metil-szalicilát pedig veseelégtelenség esetén nem tud elég gyorsan ürülni a szervezetből, így túlzott bevitele szintén mérgezést okozhat.” Egy szuper összefoglaló: http://www.dietetikamindenkinek.hu/ibolya.php#ixzz8TQQe62Sb

 

MÁRCIUS, TAVASZ, ÚJ JELES NAPOK

 

Március 1. ÖLTÖZZ KÉKBE NAP.

 

Ez a nap a vastagbéldaganatokra és a szűrés, megfelelő életmód fontosságára is felhívja a figyelmet.

 

„A legújabb kutatás szerint a magyarok többségének nincs elég információja a vastagbélrákról, a vizsgálattól félnek, valamint a tradicionális férfi szerepfelfogás is visszatartja őket a szűrővizsgálattól.

 

Minden évben 5-6 ezer ember hal bele a vastagbélrákba Magyarországon, holott a vastagbélrák az a ráktípus, ami megelőzhető, szűrhető, és nagy eséllyel gyógyítható, ha időben észreveszik. Elsősorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza a vastagbélrákos betegek magas aránya Magyarországon, ebben a betegségben nálunk halnak meg a világon a legtöbben százezer lakosra vetítve[1]. Helytelenül táplálkozunk, sok vöröshúst fogyasztunk, stresszesek vagyunk és keveset mozgunk – ezek mind hozzájárulnak a daganatos megbetegedések kialakulásához.

 

A vastagbélrák esetében az egyik legnagyobb probléma, hogy kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatra, pedig, ha korán észreveszik, ez a betegség 90 százalékos valószínűséggel gyógyítható. Az érintettek csupán 30 százaléka vesz részt vastagbélszűrésen.

 

A cél az, hogy ne a tünet miatt menjen el a páciens a szűrővizsgálatra, mivel a vastagbélrák olyan típusú daganatos megbetegedés, amelynél, ha észleljük a tüneteket, akkor nagy valószínűséggel már nagy a baj, és előrehaladottabb állapotban van a daganat. Tünetmentes állapotban, 5-10 évente érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatokat – mondta el Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa.

 

Már a fiatalokat is érinti a betegség

 

Hazánkban az általános vélekedés szerint az idősebb férfiak betegsége, ez azonban csak részben igaz. A világon 2040-re a vastagbélrák lehet a második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében[2], Magyarországon már most minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Dr. Sike Róbert szerint 45 év felett mindenkinek kötelezővé kellene tenni a szűrővizsgálatokat, akinek pedig volt a családjában vastagbélrák, annak tíz évvel korábban ajánlott elvégezni a szűrést, mint amikor azt az adott rokonnál diagnosztizálták.

 

A vastagbélrákszűrés leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, vagyis az endoszkópos vastagbéltükrözés. Az altatásban végzett vizsgálat nem jár fájdalommal, nem kellemetlen a páciens számára, és ellentétben a többi diagnosztikai módszerrel, a kolonoszkópia önmagában megoldást jelent arra az esetre, ha baj van: ezzel az eljárással azonnal eltávolíthatóak a kóros elváltozások és azok a polipok is, amelyekből a későbbiekben kifejlődhet a rák, így ez a megelőzés eszköze is egyben.

 

Tájékozatlanság és társadalmi előítélet áll a háttérben

A magyarok meglepően keveset tudnak a vastagbélrákról, ez a tájékozatlanság pedig közvetlen összefüggésben van az alacsony szűrési hajlandósággal, ezáltal pedig a magas halálozási aránnyal. A legfrissebb globális vastagbélrák kutatásban a megkérdezett magyarok több mint 65 százaléka mondta azt, hogy nincs elég információja erről a betegségről[3]. Ugyanebben a kutatásban a magyarok bizonyultak a legkevésbé hajlandónak részt venni a szűrővizsgálatokon: körükben majdnem 70 százalék azok aránya, akik sohasem voltak vastagbélrákszűrésen. Ennek legfőbb oka a kutatás szerint a kolonoszlópiától való félelem.

 

A lakosság viszonylagos tájékozatlanságához hozzájárul a férfiak körében jellemző, vizsgálathoz kapcsolódó negatív attitűd is, ezek együttesen pedig azt eredményezik, hogy nagyon kevesen mennek el szűrővizsgálatra, közülük pedig sokkal kevesebb a férfi, mint a nő, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie: hazánkban a vastagbélrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt[4], mégis a nők mennek el nagyobb arányban vizsgálatokra[5].

 

Tapasztalatom szerint ennek oka a tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem – teszi hozzá Sike Róbert. Ha ezen a hozzáálláson sikerülne változtatni, az évente akár több ezer ember életét menthetné meg.” https://medicalonline.hu/.../tobb_ezren_halnak_meg_evente...

 

"Amennyiben Ön szűrésre jogosult, de a háziorvosa nem csatlakozott a szervezett szűréshez, úgy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az NNK Önnek is lehetőséget biztosít a vastagbélszűrésen való részvételhez, és tájékoztatót küld Önnek. Kérjük, jelezze részvételi igényét a csomagban található térítésmentesen visszaküldhető válaszlevélben, vagy a https://www.nnk.gov.hu/index.php/vbjelentkezes oldalon, és az egységcsomagot a lakóhelyére postázzuk."

 

KÉREM ÖNÖKET, TEGYÜNK EGYÜTT A TÁJÉKOZATLANSÁG ELLEN!

 

Hívják fel családjuk, barátaik, ismerőseik, kollégáik figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára! Vegyünk részt minél többen a javasolt szűrővizsgálatokon, figyeljünk egészségünkre, mozogjunk minden nap, táplálkozzunk rendszeresen, tudatosan, kiegyensúlyozottan és mértékletesen! És keressenek bennünket kérdés, tanács és megoldás esetén is!

 

Íme két tájékoztató oldal a vastagbélrák-szűrésről:

- https://semmelweis.hu/.../gasztro.../vastagbelrak-szures/...

- https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj.../vastagbelszures.html

KÖSZÖNJÜK!