Hol vagy, István király? Téged magyar kíván,
gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Hol vagytok, magyarok tündöklő Csillaga?
Rólad emlékezünk, csordulnak könnyeink,
búval harmatoznak szomorú mezeink.
Virágos kert vala régen Pannónia,
kit te, Szűz Mária, híven öntöz vala.
S e kertnek kertésze István király vala,
árva magyaroknak választott ez napra.
Reménységünk benned van és Máriában,
mi magyar nemzetünk nagy Pátrónájában! Amen.
A magyar egyház és az állam megszervezése I. (Szent) István nevéhez fűződik, aki, miután leverte az ellenálló törzsi vezetőket, lerakta a magyar államiság alapjait. A félnomád társadalmi rend átalakításával, a kereszténység felvételével, a latin nyelvű európai kultúra lassú térnyerésével Magyarország Európa szerves részévé vált.
Tegnap, augusztus 20-án ünnepeltük az államalapítást, az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének. A frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait.
De vajon honnan ered ez a szokás és mit jelképez az Új Kenyér ünnepe? Többféle vélekedés is létezik ezzel kapcsolatban.
Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr elé vitték. Az ünnep táncmulatsággal zárult. A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Ide kapcsolódik az új kenyér ünnepe is, amit a középkori Magyarországon még korábban, július 15-én ünnepeltek. Hogy hogyan került át augusztus 20-ára? 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. A Szent Jobb körmenet azóta is hagyományos ünnepi program. Minden ünnepnek fontos része az étkezés is, amit a kenyér szimbolizál a legjobban, ráadásul az aratás végét is körmenettel ünnepelték, így kézenfekvőnek tűnhetett ezt is nemzeti ünnep napjára időzíteni.
2011 óta rendezik meg a Szent István-napi kenyérversenyt, ahol eldől, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. Szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén, amit előtte meg is szentelnek. Az immár 11. országos versenyen két kategóriában hirdettek győztest. A Szent István napi kenyér – mely csak természetes alapanyagokat tartalmaz és hagyományos, kovászos technológiával készül – verseny első helyezettje a balmazújvárosi Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben ropogósra sütött Gulyás kenyér lett. Az innovatív kategória nyertese a mórahalmi Varga Pékség 95 Kft. batátás kenyere lett. Az egészséges trendeket szem előtt tartva az alakor ősi búzát a tájegység jellegzetes növényével, az édesburgonyával párosították. A sárgás belezetű kenyér hagyományos technológiával, élesztő nélkül készült.
Tavalyi cikkünkben részletesen írtam a kenyér eredetéről, megítéléséről, arról, hogy illesszük be napi étrendünkbe, mi alapján válasszunk kenyeret, és mi számít jó kenyérnek. Itt olvashatják: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0pduSWkMfb84xgMQSGtSgGmjawRiqTWM7jed75LHNKL45Ww33AesU1iAznfdaj89Xl&id=252263692258619
Akik rendszeresen olvassák cikkeimet, tudják, hogy már többféle kenyeret is sütöttem, kézzel-géppel, élesztővel, kovásszal. De azt is tudják rólam, hogy szeretem a gyors és könnyed variációkat is. Hát most egy ilyen kenyérreceptet hoztam Török Eszter 100% egészség, 0% cukor című könyvéből. Először el sem akartam hinni, hogy ilyen is létezik. Tudják mire gondolok?
Emlékeznek a reklámszövegre? Ronda és finom. Az a Chokito volt, a miénk meg a gyökérkenyér lesz. Az üzletekből már ismertem, tetszett is, ízlett is, de hogy ilyen egyszerű legyen elkészíteni. Pont, mint a lusta asszony rétesét, sőt még annál is egyszerűbben. Lusta asszony kenyere!
Köszönöm Eszter a receptet!
Köszönöm Eszter a receptet!Akkor lássuk!
GYÖKÉRKENYÉR
Hozzávalók:
300 g Graham-liszt, de lehet teljeskiőrlésű tönkölybúza vagy búzaliszt is
200 g kenyérliszt (BL 80)
50 g zabkorpa
5 g szárított élesztő
4,5 dl víz
1 teáskanál só
Elkészítés
A liszteket összekeverjük, hozzáadjuk a zabkorpát és a szárított élesztőt. Sózzuk, ráöntjük a vizet és elkeverjük. Nem kell gyúrni, dagasztani, csak összekeverni, hogy mindenhol nedves legyen. Állni hagyjuk 12 órát vagy egy éjszakára letakarva kelesztjük. Lisztezett felületre öntjük a tésztát, megfelezzük. Mindkét tésztarészt rúd alakúvá gyúrjuk, és megcsavarjuk, mint egy vizes rongyot. Ha nagyon ragadna a tészta, adjunk hozzá nyugodtan egy kevés Graham-lisztet. Sütőlappal bélelt tepsire tesszük, 200 fokon 45 perc alatt készre sütjük.
Meglátják, nagyon finom lesz!
Jó kísérője egy pikáns paradicsomoskáposztának vagy egy cukkinis lecsónak. Mindegyiknek szezonja van. Mamáéktól kaptam egy doboz paradicsomot, melyben voltak sérült példányok is, sajnos a szárazság nem kedvezett a paradicsomnak sem. Elég sűrű hetem van, és nem is egy nagy mennyiség lett átválogatás után, így a befőzéséről nem igen akartam tudomást venni. Mentőötletként jött, hogy van még egy kis darab káposztám. Nosza, feldaraboltam a paradicsomot, bele egy lábasba, pici víz és só, és hagytam had főjön. Kb. negyed óra alatt szépen szétfőtt, levet eresztett, és jöhetett a turmixolás. Nincs szűrés, passzírozás. Csak egyszerűen jól összeturmixoljuk. Közben a leszelt káposztát kis vöröshagymával együtt feltettem pici sóval, vízzel, borsikafűvel és őrölt köménymaggal párolódni. Mikor kissé összeesett és félig megpuhult hozzáöntöttem a paradicsompüréhez, összeforraltam és már kész is volt.
Jó étvágyat kívánunk!
Források, érdekességek:
- Török Eszter 100% egészség, 0% cukor című könyve
