Október 6-án volt a tészta világnapja, hivatalosan a noodle day. A noodle elméletileg az ázsiai tésztát, a pasta az európai tésztát jelöli. Mintegy 500 tésztaforma létezik és legalább 1400 különböző néven emlegetjük. Bár minden nap használjuk és szinte el sem tudnánk képzelni az életünket tészta és tésztás ételek nélkül- mégis roppant keveset tudunk róla. Kevesen tudják azt, hogy a tészta története nem túl régi és egyáltalán nem nyúlik vissza az ősidőkbe. Leginkább az „újkor” találmányának mondható. Arról senki nem tud ki volt az, aki az első tésztát elkészítette. Sok mendemonda kering a téma körül. Leginkább az olaszokra voksolnánk, hiszen náluk a tészta kultusz komoly hagyományokkal bír, de sokan esküsznek a kínai gyökerekre. Sőt némely tanulmány alapján még az ősi Etruszk társadalom fejlesztette ki. Az első feljegyzések, amit a témában találtak I.e. 1100-ra nyúlnak vissza, mégpedig Kínához köthetően. Olaszországba i.e. 400 körül lett fellelhető Olaszországba ahol viszont népi eledellé avanzsálódott.
1998-óta ünnepeljük meg a tésztát és meg is érdemli. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban világnapot szentelnek neki. Olyan alapvető élelmiszerré vált, ami az egész világon megoldást jelent az étkezésre. A tészta nap leginkább az 1995-ben megrendezett első nemzetközi tészta kongresszus megünnepléséről ered. A világnap nemcsak a tészta, hanem a tészta fogyasztók jeles ünnepe is. Célja pedig az az egyértelműség, hogy a tészta minden idők legsikeresebb élelmiszere. A világ minden táján fogyasztják, megszámlálhatatlan formában és kétségtelenül az emberiség egyik leglényegesebb alapanyaga.
A tészta az az étel, amivel nem lehet tévedni. Minden egyes korosztály számára jó választás, hiszen kicsik és nagyok egyaránt szeretik. A vele készült ételek rendkívül szerteágazóak és szinte minden egyéb alapanyaghoz passzolnak. Az elkészítési módok sokasága, a variálhatóság tette ezt az alapanyagot olyan sikeressé, hogy már szinte nem is tudnánk elképzelni nélküle az életet. Lehet édesen, sósan készíteni, fogyaszthatunk hozzá zöldséget, gyümölcsöt, húst, sajtot, gombát- egyszóval univerzális táplálék.
Sokféle alapanyagból készíthetünk tésztát. A nálunk hagyományos búzaliszten kívül készülhet kukorica-, rizslisztből, de kölesből, hüvelyesekből (pl.csicseriborsó, vöröslencse), tönköly- és durumbúzából, zöldségfélékből, maglisztekből, túróból is akár. Készíthetjük tojással és tojás nélkül is. Lehetőleg a teljesértékű magszemekből készített változatokat válasszuk, mert magasabb rosttartalma és összetétele miatt sokkal kedvezőbb a hatása emésztésünkre, szervezetünk egészségi állapotára. Ne főzzük túl puhára, rágható, „fogkemény”- al dente legyen. A javasolt mennyiség tányérunk egy negyede, kiegészítve állati vagy növényi fehérjeforrással, bár magának a tésztának is van fehérjetartalma, ami az alapanyagok sokszínűsége miatt széles határok között mozog. És persze a fél tányérnyi zöldségféle sem hiányozhat.
Fenntarthatóság, környezetvédelem
Ökológiai lábnyoma alacsony, mivel összetevői könnyedén előállíthatóak és kevés vizet igényelnek, illetve fontos, hogy az elkészítése során, alacsony szén-dioxid kibocsátással jár. A tészta más gabonákkal, gyümölcsökkel, zöldségekkel, olívaolajjal, magokkal és fűszerekkel, fűszernövényekkel elkészítve (mediterrán jelleg) igen tápláló, egészségtudatos étel, mely könnyen és gyorsan elkészíthető, kis energiaráfordítással.
Vajon a tészta beilleszthető az energiaszegény étrendbe, ha fogyni szeretnénk? A következő cikket ajánlom mindenki figyelmébe, aki száműzte a tésztaételeket étrendjéből: https://www.facebook.com/
Tésztás receptjeinket keressék RECEPTTÁR-unkban!
