Október 16. az élelmezési világnap.  A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 1979-ben Rómában ülésező konferenciáján Romány Pál magyar mezőgazdasági miniszter határozati javaslata alapján nyilvánította október 16-át élelmezési világnapnak, ezzel emléket állítva a szervezet 1945-ös megalakulásának. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, hogy mindenkinek jusson elég biztonságos és tápláló élelmiszer, és összefogásra ösztönözzön.

“A napjainkban zajló globális válságok, a szűnni nem akaró világjárvány, a konfliktusok, a klímaváltozás, az infláció és a nemzetközi feszültségek mind komoly hatással vannak az élelmiszerbiztonságra. Világszerte több mint 800 millió ember éhezik, számuk meredeken emelkedik, így minden eddiginél nagyobb szükség van a kormányok, cégek, civil szervezetek összefogására, valamint a lakosság tudatosságára és támogatására. A világ lakosságának csaknem 40 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást. Itt az idő, hogy ezen közösen változtassunk!” Vlagyimir Rahmanyin, a FAO főigazgató-helyettese

“Sajnos a bolygónkon megtermelt élelmiszer 31 százaléka a kukába kerül vagy más módon vész kárba – nagyrészt a háztartásokban. Pedig előre megtervezett vásárlással illetve a helyes élelmiszertárolással rengeteg étel menthető meg a megromlástól. Az Élelmiszerbank idén már több mint hat millió kiló feleslegessé vált, lejáratközeli vagy éppen csomagolási hibás élelmiszert mentett a kereskedelmi és gyártói szektorból, hogy azok ne a hulladékmegsemmisítőbe, hanem rászoruló emberekhez kerüljenek.” Molnár Antal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület ügyvezető alelnöke

 Az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is. Erre is gondolunk az élelmezési világnapon. Az élelmiszerbiztonságért bárki tehet a saját környezetében is. Például azzal, ha tudatos döntésekkel támogatja az élelmezési problémák felszámolását, helyi és szezonális alapanyagokat vásárol, valamint előnyben részesíti a kevesebb csomagolást igénylő termékeket.

Mintegy 150 országban különböző rendezvényekkel és konkrét adományozással ünneplik a napot; Magyarországon például minden évben adománykonvoj indul a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében, idén 17. alkalommal. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a kormányzati, vállalati és civil szféra, valamint a lakosság figyelmét az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondokra. Az adománykonvoj idén mintegy 60 tonna tartós élelmiszert szállított, többek között konzerveket, tartós tejet, margarint, zabkását, zabtejet, savanyú uborkát, száraz szalámit, tésztát és üdítőket. A százmillió forint értékű szállítmány végül az Élelmiszerbank XVII. kerületi központi raktárába kerül, ahol több mint 35 ezer élelmiszercsomag készül belőle rászorulók számára.

A világnap idei mottója, “senkit nem hagyunk hátra” is azt hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóbb közös jövő alapjait csak együtt tudjuk lefektetni. Nézzék meg az erre az alkalomra készített videót: https://www.youtube.com/watch?v=hPCLygGJS_Q

Honlapunkon és FB oldalunkon is találnak ötleteket, lehetőségeket a fenntarthatóbb, felelős táplálkozásról, az élelmiszerhulladék csökkentéséhez. Hoztam most egy maradékmentesítő ötletet.

Kis adag maradék húsleves kiegészítésére másnap a burgonya főzővizét használtam fel. Adtam hozzá pici szárított tárkonyt és borsikafüvet, és sok friss petrezselyemzöldet. Főztem bele még egy kis tésztát is. Lehet jó zöldségesre is készíteni.

Ugyancsak október 16-án van a KENYÉR VILÁGNAPJA is, szorosan kapcsolódva az élelmezési világnaphoz, hiszen a kenyér a világ egyik legfontosabb élelmezési cikke, mely energiát és létfontosságú tápanyagokat biztosít szervezetünknek. A világ minden részén fogyasztják különböző formában. Összetevői a liszt, a  víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött a világnapról, melynek  célja, hogy bemutassa a kenyér jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

A kenyér az egyik legjelentősebb szénhidrátforrásunk, melynél törekedjünk, hogy teljesértékű legyen, vagyis a teljes gabonaszemet is tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magasabb  rost-, vitamin-, és ásványianyagbevitelhez. Annál értékesebb, minél nagyobb arányban tartalmazza a teljesértékű, teljeskiőrlésű gabonát. Még kedvezőbb az összetétele, ha többféle gabonát, álgabonát, magvakat, esetleg egyéb összetevőket, pl. útifűmaghéjat, sörélesztőpelyhet, olívaolajat, zöldfűszereket, hagymát, aszalt paradicsomot, olívabogyót, bambuszrostot is tartalmaz. Lehetőleg készüljön hagyományos eljárással, azaz kovásszal, mint nagyanyáink idejében. Ma már sok pékségben visszatérnek ehhez a 100 évvel ezelőtti módszerhez: 24-48 óráig érlelik, nem tesznek bele adalékanyagokat. Ennek nagy előnye, hogy a baktériumok maguk kezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, így mire megesszük a kenyeret vagy a pékárut, sokkal könnyebben emészthető lesz. A kézműves kenyeret annak is érdemes kipróbálnia, aki a "gyorskenyerektől" esetleg puffad. De azért csodát ne várjunk, mert nem lesz gluténmentes, sem lassabban felszívódó vagy alacsonyabb szénhidráttartalmú. Erről részletesebben itt olvashatnak:https://alimento.hu/kovasz/?fbclid=IwAR2-7L7EXCQfPnvcAaHvwHaLeXNcjAPDS-BT-85ZRliz6kFTuG5EAG7rS2U

Az, hogy milyen kenyérrel van dolgunk, ideális esetben kiderül a címkéből vagy a csomagolásról – bár néha a címke nagyon kicsi, nehezen olvasható vagy nem is elérhető. Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza többek között a kenyerekre vonatkozó előírásokat. Ilyen a teljes kiőrlésű kenyér elnevezése is, mely legalább 60%-ban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz, ezért a malátával, cikóriával színezett kenyerekkel elvileg ma már nem is találkozhatunk a polcokon, pékségekben, de a valóságban sajnos igen. Sok minden kiderül, ha megtapogatjuk (papírzacskóval, vagy a csomagoláson keresztül), megemeljük a kenyeret. A teljes kiőrlésű kenyér ugyanis tömörebb, vaskosabb, azonos méret mellett nehezebb, mint a fehér vagy a félbarna kenyér. Nagyon jó kenyerekkel is találkozhatunk a boltokban, pékségekben, melyek megfelelnek legszigorúbb elvárásainknak is, nézzünk jól körül, próbáljunk ki több félét is.

Egy szuper összefoglaló- https://ujeper.hu/wordpress/a-kenyer/ és videó - https://ujeper.hu/wordpress/wp-content/uploads/2022/10/a-KENYER-3.mp4.

Otthon is egyre többen sütnek kenyeret. Olcsóbb és hazai. Sokféle bevált recepttel találkozhatnak, vannak nem túl bonyolultak hosszabb érlelési idővel, és vannak a legegyszerűbb-leggyorsabb kenyérsütős változatok is. Honlapunk receptgyűjteményében is találnak párat. 

 Források, érdekességek:

-        https://trademagazin.hu/hu/iden-is-adomanykonvoj-hivta-fel-a-figyelmet-az-elelmezesi-vilagnapra/

-        vászonzsákoslány videó: https://www.youtube.com/watch?v=bastuXQ1mYY

-        Reményik Sándor: A mindennapi kenyér https://www.facebook.com/magyarversmondok/posts/pfbid02L5fDRBNq55Rr3B98UGMGCELVHQFzYvy5H7wq5iMP4A847B6meo5AWV8ZPQFXEZeMl