Hogyan tegyük a jót gyermekeinknek úgy, hogy a családban mindenkinek jó legyen? Egyáltalán, mi az, ami “jó” nekik? A könyvből kiderül, hogy ami nekik jó, attól a szülőség némileg könnyebbé válik - bár sosem válik igazán egyszerűvé. A szerző nemcsak pszichológus, hanem gyakorló szülő is, aki humorral és friss történetek nehézségein keresztül mutatja be azt, hogyan tegyük élhetőbb környezetté a családunkat kis- és nagykorú tagjai számára.
A könyv hossza: 330 oldal
Szükséges-e az egészet végigolvasni, hogy használhassuk: NEM
A könyv által megvalósítható cél: hogyan gondolkodjunk helyesen gyermekeink ellenszegülő, vagy követelőző viselkedéséről és reagáljunk ezekre hatékonyan
Tartalom
Első három fejezet
A határok (szabályok) biztonságot jelentenek a gyerekeinknek. Egyébként nekünk, szülőknek is. Ha kellően rugalmasak, és idővel alakíthatók, akkor betöltik a feladatukat: óvnak minket, hogy egy biztonságos helyről vághassunk neki a világnak, feladatoknak, kalandoknak. Ha viszont hiányoznak, frusztrálttá, elveszetté, irányvesztetté, ami egyre növekvő feszültséghez vezet.
A szabályokat kezdetben mi, szülők hozzuk, és a gyermek életkorától függően három szerepben felelünk értük:
Kormányzók vagyunk nagyjából 7 éves korig. Stabil és széles alapokat fektetünk le, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, megtanulhassa szabályozni indulatait, és követni a vezetőt.
Kertésszé válhatunk 8-12 éves kor körül, amikor segíthetjük őt abban, hogy jobban megértsen másokat és erősödjenek társas készségei, ugyanakkor érdeklődve fordulunk az ő meglátásai és tervei felé.
Kalauz szerepbe kerülünk, amikor kamasz lesz, terveket sző és döntéseket hoz: bátorításra és sok beszélgetésre vagy szüksége ahhoz, hogy egyre jobban válasszon a lehetőségek közül.
Mindhárom korszak szülőket próbára tevő jelenségei megjelennek, rendezési vagy rendeződési lehetőséggel.
Negyedik fejezet
Ez egy igazi mentőcsomag - amelyben kiderül, hogy mások legalább ugyanannyit hibáztak, mint mi, és egyáltalán nincs késő stratégiát módosítani. Egy irányvesztett kamasznak egy-két óráig vagy napig lehetünk Kormányzók, hogy lecsillapodjanak a benne kavarodó érzelmek, de lehet, hogy elegendő, ha csak Kertészként újra kicsit szorosabban kapcsolódunk hozzá, amíg tisztázódnak benne a tervei. Szerencsére megtudhatjuk a könyvből, hogy a gyermek egyéni igényeihez mérten ezt hogyan is tudjuk megtenni, kapunk hozzá szavakat, kapaszkodókat, útmutatást.
Ötödik fejezet
Ebben már igazi ínyencségek vannak a részletek iránt érdeklődőknek: hogyan is alakult a viszonyunk a fegyelmezéshez különböző korszakokban, divatirányzatok hatására. Értékes része a fejezetnek, hogy hogyan teremtsünk olyan környezetet, amelyben nincs elárasztva túl sok, vagy korának nem megfelelő információval vagy feladattal - így idegrendszere stabilabbá válik. A stabilabb idegrendszer pedig a gyermeknek és a szülőnek is ajándék…
Nem maradhat el a fejezetből a mai kor egyik nagy nehézsége, a digitális eszközök csábítása. A szerző összehasonlításából kiderül, hogy látszólag mennyivel “könnyebb” létezni az online világban, és mennyivel nagyobb felelősség és erőfeszítés a valóságban - és mennyivel jobban illik ez utóbbi emberi természetünkhöz, és hogyan találhatunk vissza az ebben található derűhöz és békéhez.
Értékek
A könyv
- jól érthető: “AHA, ez nálunk is így van” - érzést kelt
- élmény olvasni a történeteket
- segít megérteni gyerekünk viselkedését
- utat mutat, hogyan csináljuk jobban
A szerző
- nem néz magas lóról a szülőre, aki inkább társként jelenik meg, aki képessé válik a problémák kezelésére
- saját családi történeteket is megoszt
- olyan, akivel igazán szívesen találkoznék a könyve alapján :-)
A könyvet ajánjla: Csullag Katalin, pszichológus, EFI munkatárs