Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Élelmiszereink A-Z
Őszibarack
Leírás: Kívül szőrös, belül nedves, gyerekeknek igen kedves.
Bársonyos és illatos. Már június végén érni kezdenek az első hazai fajták, és egészen szeptember végig találkozni lehet a sárga- és fehérhúsú, lédús és rostos fajták sokaságával – kevés olyan vitamindús és közkedvelt gyümölcs van, amely versenyre kelhetne jótékony hatásaival és ízeinek gazdagságával.
Ugye kitalálták már! Hát persze, hogy az őszibarack. A rózsafélék családjába tartozó barack, tudományos nevén: Prunus persica nagy kultúrtörténeti múltra tekint vissza. Rokonságban áll a mandulával, de távolról a szilvával és a sárgabarackkal is. Kezdjük is egy kis történelemmel.
Bár botanikai neve a mai Iránt, az egykori Perzsiát sejtetné őshazájának, ide azonban már a „selyemúton” érkezett Kínából. Minden bizonnyal itt volt az őshazája, és a kínaiak ma is a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek rá. Vélhetően itt már Kr. e. 2000 környékén fogyasztották gyümölcsét. Az ókorban eljutott Nyugat-Ázsiába, Perzsiából a legendák szerint Nagy Sándor vitte Görögországba. Majd elterjedt az egész Mediterráneumban. A középkori kolostorkertekben számos fajtát neveltek és nemesítettek a szerzetesek. Franciaország és Olaszország nem egyszerűen a termesztésben, de kedvező éghajlati adottságaik következtében a nemesítésben is élen jártak – volt idő, mikor az őszibarackot francia barackként ismerték idehaza, feltételezve, hogy onnan került hozzánk. Valójában Magyarországon a 16. században ültették az első magyarországi barackfákat. Kezdetben egyszerűen barackként emlegették, megkülönbözetve a sárgabaracktól, és csak később, mikor a nyár végi, ősz eleji, rostos, magvaváló barackfákat mind több helyen meghonosították, ragadt rá az őszibarack elnevezés. Az 1-8 méter magasra megnövő fák meleg- és talajigénye a szőlőéhez hasonló, ezért is fordulhatott elő, hogy a filoxéra által elpusztult egykori szőlőtermő vidékekre telepítették nagy számban – tulajdonképp elterjedését is ennek a betegségnek köszönheti, a járvány idején parlagon maradt területekre sok helyen őszibarackfákat ültettek. Ma pedig már szinte igazi hazai gyümölcsként tartja számon mindenki. A fajtaválaszték szinte átláthatatlan, mintegy 500 őszibarack és 300 nektarinfajtát termesztenek világszerte. Minél később érő, és minél nagyobb szemű, általában annál ízesebb a gyümölcs, s annál valószínűbb, hogy magvaváló. Minden időszakban érdemes viszont odafigyelnünk arra, hogy az éretten szedett gyümölcsök a legfinomabbak, valamint tápanyag- és vitamintartalmuk is akkor a legértékesebb, ezért válasszunk hazait. A fajtaváltozatok között megkülönböztethetők a hagyományos omlós belű és molyhos héjú, azaz "szőrös" barackok, az ipari felhasználásra, befőzésre alkalmas, rugalmas húsú barackok és a fedőszőr nélküli "kopasz" barackok vagy nektarinok. A nektarin csak héjában különbözik az őszibaracktól, beltartalmában nincs különbség. A nektarint a természet "véletlen" játéka hozta létre, mintegy ajándékképpen azoknak, akik idegenkednek a barack szőrös héjától. Az új génmutációt hordozó fákat azután már a kertészek fedezték fel, és tenyésztették tovább. Egyébként az amúgy szőrös barackot termő fákkal is rendszeresen megesik, hogy egy-egy kopasz gyümölcsöt is teremnek. A nektarinok július közepétől augusztus végéig érnek be. Közöttük is vannak lédús, ízletes és szárazabb rostosabb fajták.
Beltartalom
Alacsony a kalóriatartalma (40 Kcal/100 gr), mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz. Igazi vitamin- és ásványianyagbomba, remek folyadékforrás. Víztartalma 85-90 %-os, ideális arányban tartalmaz magnéziumot (9 mg/100 gr) és kalciumot (8 mg/100 gr), sok kálium (200 mg/100 gr) és foszfor (19 mg/100 gr) található benne, de számottevő a C-vitamin (7 mg/100 gr) és B-vitaminok mennyisége is. Niacin-tartalmánál (B3 vitamin) fogva segít csökkenteni a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Biotin (B7 vitamin) tartalma hozzájárul a haj és a bőr egészségéhez, szépségéhez. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. Rosttartalmával (pektin) az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, teltségérzetet ad, valamint a koleszterinszintet jóirányba mozdítja.
Felhasználása
Frissen a legfinomabb, de a hűtő legalsó fiókjában az érett barackot nyugodtan eltarthatjuk 2-3 napig. Fogyasztás előtt pár órával viszont célszerű előszedni onnan. Nem csak az érzékeny fogak miatt, a szobahőmérsékletű gyümölcsnek sokkal jobb az aromája. Csak közvetlenül a fogyasztás előtt érdemes megmosni, különben a gyümölcsöt érő nedvesség kedvező feltételeket teremt a rothasztó gombáknak és egyéb mikroorganizmusoknak. Viszonylag kevesen tudják, hogy az őszibarack jól tűri a mélyhűtést, csakhogy nem egyben, mert úgy kiolvasztáskor löttyedt lesz, hanem meghámozva vagy hámozatlanul és pürésítve kis porciónként lefagyasztva. Így kiolvasztás után is finom lesz; fagylaltnak, likőrrel, rummal készíthetjük el. Ha a barackpürét jégkocka-tartóban fagyasztjuk meg, pezsgőbe, ásványvízbe téve remek üdítő készítésére is felhasználható.
Elsősorban édességként, desszertként fogyasztjuk, készülhet belőle gyümölcssaláta, fagylalt és sorbet, túróval, tejszínnel társítva üdítő pohárkrém, de pite, lepény, torta és süteményalkotó is lehet. Valamint finom levest, befőttet és dzsemet is készíthetünk. A nem teljesen érett gyümölcsöknek nem lehet vékonyan lehúzni a bőrét. Forró, forrásban lévő vízbe mártva azonban már lehúzható. A befőtthöz és lekvárhoz kevés citromhéjat reszelve, illetve néhány csepp citromot hozzáadva megelőzhetjük, hogy a barack megbarnuljon. A legismertebb őszibarackkal készült desszert a Pêche melba – amelyet 1892-ben vagy ’93-ban talált fel a zseniális cukrász, Auguste Escoffier, az ausztrál operaénekesnő, Nellie Melba iránti hódolata jeléül. Nem csak édességek készítésére alkalmas. A vékony barackszeletek jól illenek fűszeres sajttal készült szendvicsekre. Paradicsomos zöldsalátákba vagy hagymás krumplisalátába is tehetünk vékony barackcsíkokat. Sült szárnyashúsok mellé pedig barackhúsból, kakukkfűvel, kevés fehérborral és balzsamecettel készített mártást adhatunk, vagy meg is grillezhetjük köretnek, salátának.
Forrás:
https://www.mindmegette.hu/barsonyos-es-illatos-az.../
https://www.hazipatika.com/.../oszibarack.../20080110175811
Bársonyos és illatos. Már június végén érni kezdenek az első hazai fajták, és egészen szeptember végig találkozni lehet a sárga- és fehérhúsú, lédús és rostos fajták sokaságával – kevés olyan vitamindús és közkedvelt gyümölcs van, amely versenyre kelhetne jótékony hatásaival és ízeinek gazdagságával.
Ugye kitalálták már! Hát persze, hogy az őszibarack. A rózsafélék családjába tartozó barack, tudományos nevén: Prunus persica nagy kultúrtörténeti múltra tekint vissza. Rokonságban áll a mandulával, de távolról a szilvával és a sárgabarackkal is. Kezdjük is egy kis történelemmel.
Bár botanikai neve a mai Iránt, az egykori Perzsiát sejtetné őshazájának, ide azonban már a „selyemúton” érkezett Kínából. Minden bizonnyal itt volt az őshazája, és a kínaiak ma is a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek rá. Vélhetően itt már Kr. e. 2000 környékén fogyasztották gyümölcsét. Az ókorban eljutott Nyugat-Ázsiába, Perzsiából a legendák szerint Nagy Sándor vitte Görögországba. Majd elterjedt az egész Mediterráneumban. A középkori kolostorkertekben számos fajtát neveltek és nemesítettek a szerzetesek. Franciaország és Olaszország nem egyszerűen a termesztésben, de kedvező éghajlati adottságaik következtében a nemesítésben is élen jártak – volt idő, mikor az őszibarackot francia barackként ismerték idehaza, feltételezve, hogy onnan került hozzánk. Valójában Magyarországon a 16. században ültették az első magyarországi barackfákat. Kezdetben egyszerűen barackként emlegették, megkülönbözetve a sárgabaracktól, és csak később, mikor a nyár végi, ősz eleji, rostos, magvaváló barackfákat mind több helyen meghonosították, ragadt rá az őszibarack elnevezés. Az 1-8 méter magasra megnövő fák meleg- és talajigénye a szőlőéhez hasonló, ezért is fordulhatott elő, hogy a filoxéra által elpusztult egykori szőlőtermő vidékekre telepítették nagy számban – tulajdonképp elterjedését is ennek a betegségnek köszönheti, a járvány idején parlagon maradt területekre sok helyen őszibarackfákat ültettek. Ma pedig már szinte igazi hazai gyümölcsként tartja számon mindenki. A fajtaválaszték szinte átláthatatlan, mintegy 500 őszibarack és 300 nektarinfajtát termesztenek világszerte. Minél később érő, és minél nagyobb szemű, általában annál ízesebb a gyümölcs, s annál valószínűbb, hogy magvaváló. Minden időszakban érdemes viszont odafigyelnünk arra, hogy az éretten szedett gyümölcsök a legfinomabbak, valamint tápanyag- és vitamintartalmuk is akkor a legértékesebb, ezért válasszunk hazait. A fajtaváltozatok között megkülönböztethetők a hagyományos omlós belű és molyhos héjú, azaz "szőrös" barackok, az ipari felhasználásra, befőzésre alkalmas, rugalmas húsú barackok és a fedőszőr nélküli "kopasz" barackok vagy nektarinok. A nektarin csak héjában különbözik az őszibaracktól, beltartalmában nincs különbség. A nektarint a természet "véletlen" játéka hozta létre, mintegy ajándékképpen azoknak, akik idegenkednek a barack szőrös héjától. Az új génmutációt hordozó fákat azután már a kertészek fedezték fel, és tenyésztették tovább. Egyébként az amúgy szőrös barackot termő fákkal is rendszeresen megesik, hogy egy-egy kopasz gyümölcsöt is teremnek. A nektarinok július közepétől augusztus végéig érnek be. Közöttük is vannak lédús, ízletes és szárazabb rostosabb fajták.
Beltartalom
Alacsony a kalóriatartalma (40 Kcal/100 gr), mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz. Igazi vitamin- és ásványianyagbomba, remek folyadékforrás. Víztartalma 85-90 %-os, ideális arányban tartalmaz magnéziumot (9 mg/100 gr) és kalciumot (8 mg/100 gr), sok kálium (200 mg/100 gr) és foszfor (19 mg/100 gr) található benne, de számottevő a C-vitamin (7 mg/100 gr) és B-vitaminok mennyisége is. Niacin-tartalmánál (B3 vitamin) fogva segít csökkenteni a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Biotin (B7 vitamin) tartalma hozzájárul a haj és a bőr egészségéhez, szépségéhez. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. Rosttartalmával (pektin) az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, teltségérzetet ad, valamint a koleszterinszintet jóirányba mozdítja.
Felhasználása
Frissen a legfinomabb, de a hűtő legalsó fiókjában az érett barackot nyugodtan eltarthatjuk 2-3 napig. Fogyasztás előtt pár órával viszont célszerű előszedni onnan. Nem csak az érzékeny fogak miatt, a szobahőmérsékletű gyümölcsnek sokkal jobb az aromája. Csak közvetlenül a fogyasztás előtt érdemes megmosni, különben a gyümölcsöt érő nedvesség kedvező feltételeket teremt a rothasztó gombáknak és egyéb mikroorganizmusoknak. Viszonylag kevesen tudják, hogy az őszibarack jól tűri a mélyhűtést, csakhogy nem egyben, mert úgy kiolvasztáskor löttyedt lesz, hanem meghámozva vagy hámozatlanul és pürésítve kis porciónként lefagyasztva. Így kiolvasztás után is finom lesz; fagylaltnak, likőrrel, rummal készíthetjük el. Ha a barackpürét jégkocka-tartóban fagyasztjuk meg, pezsgőbe, ásványvízbe téve remek üdítő készítésére is felhasználható.
Elsősorban édességként, desszertként fogyasztjuk, készülhet belőle gyümölcssaláta, fagylalt és sorbet, túróval, tejszínnel társítva üdítő pohárkrém, de pite, lepény, torta és süteményalkotó is lehet. Valamint finom levest, befőttet és dzsemet is készíthetünk. A nem teljesen érett gyümölcsöknek nem lehet vékonyan lehúzni a bőrét. Forró, forrásban lévő vízbe mártva azonban már lehúzható. A befőtthöz és lekvárhoz kevés citromhéjat reszelve, illetve néhány csepp citromot hozzáadva megelőzhetjük, hogy a barack megbarnuljon. A legismertebb őszibarackkal készült desszert a Pêche melba – amelyet 1892-ben vagy ’93-ban talált fel a zseniális cukrász, Auguste Escoffier, az ausztrál operaénekesnő, Nellie Melba iránti hódolata jeléül. Nem csak édességek készítésére alkalmas. A vékony barackszeletek jól illenek fűszeres sajttal készült szendvicsekre. Paradicsomos zöldsalátákba vagy hagymás krumplisalátába is tehetünk vékony barackcsíkokat. Sült szárnyashúsok mellé pedig barackhúsból, kakukkfűvel, kevés fehérborral és balzsamecettel készített mártást adhatunk, vagy meg is grillezhetjük köretnek, salátának.
Forrás:
https://www.mindmegette.hu/barsonyos-es-illatos-az.../
https://www.hazipatika.com/.../oszibarack.../20080110175811
Located in: gyümölcs
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.