Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Élelmiszereink A-Z
Kenyér
Leírás: Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A ma ismert, kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt már az ősember is fogyasztotta. Több ezer évvel ezelőtt ő fedezte fel, hogy ha megőröli az összegyűjtögetett magvakat, akkor vízzel összekeverve lepényt tud a masszából sütni. Ebből a lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a mai kovászos kenyér. Kezdetben búzából készült, de mára már rozs-, árpa-, alakor- vagy akár hajdina-, kukorica, rizsliszt - és sorolhatnám még- is lehet az alapanyaga. A gabonafélék tömeges felhasználásának kezdete Kr.e. kb. 9000 nyúlik vissza a Tigris és az Eufrátesz környékére. Először olyan ősi gabonaféléket termesztettek, mint az alakor, a tönkebúza, az árpa. A Bibliában a savanyú kenyértésztát több helyen is említik. A Kárpát-medencében Kr.e. 4500 körül a kedvező éghajlati körülmények lehetővé tették a gabonafélék termesztését. A 19. századtól tudják iparilag előállítani az élesztőt, mely a szeszgyártás mellékterméke, és amit a pékek előszeretettel alkalmaznak, mivel jó a lazító képessége és a kenyérkészítés folyamatát is meggyorsítja. Ezen felül az élesztővel egy stabilabb minőséget tudnak kialakítani, így egy jól standardizálható folyamatot alakítottak ki. Magyarán uniformizálták a kenyeret, pékárut. Szinte minden vallás, nemzet, nép, kultúra étrendjében is megtaláljuk valamilyen formában. Összetevői a liszt, a víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. Az alaprecept némileg hasonló, de a forma változó. Gondoljunk csak a dél-amerikai tortillára, a francia bagettra, az olasz ciabattára, a dán feketekenyérre, a bajor rozskenyérre, az arab pitára, az indiai purira, naanra vagy az izraeli matzóra!
Kenyérnek minősül a döntő részben gabonaőrlemény(ek)ből kovászos technológiával, vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer (Magyar Élelmiszerkönyv I. kötet).
Október 16-án van a KENYÉR VILÁGNAPJA is, szorosan kapcsolódva az élelmezési világnaphoz, hiszen a kenyér a világ egyik legfontosabb élelmezési cikke, mely energiát és létfontosságú tápanyagokat biztosít szervezetünknek. A világ minden részén fogyasztják különböző formában. Összetevői a liszt, a víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött a világnapról, melynek célja, hogy bemutassa a kenyér jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.
Ha ilyen alapvető élelmiszerünk, akkor miért kerülik annyian?
Egyrészt nagy a szénhidráttartalma, és a sima finomlisztből készült kenyér alacsony rosttartalma miatt hamar megemelkedik az ember vércukor-, és inzulinszintje. Ezért cukorbetegségben, és testsúlycsökkentésnél- testsúlykontrollnál kevésbé előnyös.
Másrészt mai rohanó világunkban egyre többen szenvednek puffadástól, kellemetlen emésztési problémáktól, és ezért elsődlegesen a glutént teszik felelőssé – okkal vagy ok nélkül-, amely megtalálható a búzában, rozsban, árpában. Bizonyos betegségeknél, például gluténérzékenységben, búzaallergiában a glutén a kiváltó ok, de diagnózis nélkül nem szabad a glutént kihagyni étkezésünkből. Figyeljük étkezéseinket, mit, mennyit, mikor, hogyan és miért eszünk vagy iszunk, és milyen tüneteket észlelünk, majd vizsgáltassuk ki magunkat. A mai rostszegény étrend, és ebből eredően az ideális bélflóra változása, a gyors, kapkodó evés miatti több levegő lenyelése, a nem kellően alapos rágás, a rendszertelen étkezések, vagy a szénsavas italok is fokozhatják a puffadásos panaszokat.
Lássuk, miért is érdemes étrendünkbe napi szinten beilleszteni!
- A hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint a napi élelmiszer-fogyasztásunk több mint negyedét a gabonafélék tegyék ki, azaz fogyasszunk 3 adagot ebből az élelmiszercsoportból naponta, amiből legalább 1 adag teljes értékű legyen! 1 adag 1 közepes szelet kenyérnek felel meg.
- A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények a teljes gabonaszemet, így annak héját és a benne lévő rostokat, valamint értékes anyagokat is tartalmaznak, főként B1- és B2-vitamint, pantoténsavat, magnéziumot, cinket, mangánt, krómot, valamint szelént.
- A teljes kiőrlésű pékárukban található rostok mérséklik a vércukoremelő hatást, csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vérzsír szintjét, emellett segítenek a bélrendszer karbantartásában, valamint a jóllakottságérzés kialakulásában.
Milyen a jó kenyér? Hogyan válasszunk?
A kenyér az egyik legjelentősebb szénhidrátforrásunk, melynél törekedjünk, hogy teljesértékű legyen, vagyis a teljes gabonaszemet is tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magasabb rost-, vitamin-, és ásványianyagbevitelhez. Annál értékesebb a kenyér, minél nagyobb arányban tartalmaz teljesértékű, teljeskiőrlésű gabonát. Még kedvezőbb az összetétele, ha többféle gabonát, álgabonát, magvakat, esetleg egyéb összetevőket, pl. útifűmaghéjat, sörélesztőpelyhet, olívaolajat, zöldfűszereket, hagymát, aszalt paradicsomot, olívabogyót, bambuszrostot is tartalmaz.
Lehetőleg készüljön hagyományos eljárással, azaz kovásszal, mint nagyanyáink idejében. Ma már sok pékségben visszatérnek ehhez a 100 évvel ezelőtti módszerhez: 24-48 óráig érlelik, nem tesznek bele adalékanyagokat. Ennek nagy előnye, hogy a baktériumok maguk kezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, így mire megesszük a kenyeret vagy a pékárut, sokkal könnyebben emészthető lesz. A kézműves kenyeret annak is érdemes kipróbálnia, aki a "gyorskenyerektől" esetleg puffad. De azért csodát ne várjunk, mert nem lesz gluténmentes, sem lassabban felszívódó vagy alacsonyabb szénhidráttartalmú. Erről részletesebben itt olvashatnak:https://alimento.hu/kovasz/?fbclid=IwAR2-7L7EXCQfPnvcAaHvwHaLeXNcjAPDS-BT-85ZRliz6kFTuG5EAG7rS2U
Az, hogy milyen kenyérrel van dolgunk, ideális esetben kiderül a címkéből vagy a csomagolásról – bár néha a címke nagyon kicsi, nehezen olvasható vagy nem is elérhető. Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza többek között a kenyerekre vonatkozó előírásokat. Ilyen a teljes kiőrlésű kenyér elnevezése is, mely legalább 60%-ban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz, ezért a malátával, cikóriával színezett kenyerekkel elvileg ma már nem is találkozhatunk a polcokon, pékségekben. Sok minden kiderül, ha megtapogatjuk (papírzacskóval, vagy a csomagoláson keresztül), megemeljük a kenyeret. A teljes kiőrlésű kenyér ugyanis tömörebb, vaskosabb, azonos méret mellett nehezebb, mint a fehér vagy a félbarna kenyér. Nagyon jó kenyerekkel is találkozhatunk a boltokban, pékségekben, melyek megfelelnek legszigorúbb elvárásainknak is, nézzünk jól körül, próbáljunk ki több félét is.
Hogyan fogyasszuk?
Ha egészségmegőrzésünk a cél, nézzék meg a www.okostanyer.hu, vagy a www.mibolmennyit.hu oldalt a javasolt, ajánlott adagokért, vagy keressenek Egészségfejlesztési Irodánkban személyes tanácsadás keretében.
A testsúlycsökkentés egyik alappillére a megfelelő napi energiabevitel, és minimális a különbség energia- és szénhidráttartalom tekintetében a fehér, és a teljes kiőrlésű kenyerek között, ezért elsősorban mennyiségükben kell korlátozni fogyasztásukat. A csökkentett szénhidráttartalmú kenyerekkel is érdemes vigyázni! A kevesebb szénhidrát mellett ugyanis jellemzően több zsírt vagy fehérjét tartalmaznak valamilyen formában és ezzel a végtermék energiatartalma már nem lesz annyira csökkentett. A magvas kenyerek energiatartalma sem elhanyagolható, vigyázzunk mennyit eszünk belőlük.
Az étkezés részeként soha ne önmagában fogyasszuk, hanem „OKOSTÁNYÉR” módra. Mindig együnk hozzá fél tányérni zöldségfélét, negyed tányérnyi húst, húskészítményt, tejterméket, tojást vagy növényi alternatívákat, melyek tartalmaznak fehérjét, egészséges zsiradékokat, rostot.
Kenyérnek minősül a döntő részben gabonaőrlemény(ek)ből kovászos technológiával, vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer (Magyar Élelmiszerkönyv I. kötet).
Október 16-án van a KENYÉR VILÁGNAPJA is, szorosan kapcsolódva az élelmezési világnaphoz, hiszen a kenyér a világ egyik legfontosabb élelmezési cikke, mely energiát és létfontosságú tápanyagokat biztosít szervezetünknek. A világ minden részén fogyasztják különböző formában. Összetevői a liszt, a víz, a kovász/élesztő (de van kovásztalan kenyér), a só. A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött a világnapról, melynek célja, hogy bemutassa a kenyér jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.
Ha ilyen alapvető élelmiszerünk, akkor miért kerülik annyian?
Egyrészt nagy a szénhidráttartalma, és a sima finomlisztből készült kenyér alacsony rosttartalma miatt hamar megemelkedik az ember vércukor-, és inzulinszintje. Ezért cukorbetegségben, és testsúlycsökkentésnél- testsúlykontrollnál kevésbé előnyös.
Másrészt mai rohanó világunkban egyre többen szenvednek puffadástól, kellemetlen emésztési problémáktól, és ezért elsődlegesen a glutént teszik felelőssé – okkal vagy ok nélkül-, amely megtalálható a búzában, rozsban, árpában. Bizonyos betegségeknél, például gluténérzékenységben, búzaallergiában a glutén a kiváltó ok, de diagnózis nélkül nem szabad a glutént kihagyni étkezésünkből. Figyeljük étkezéseinket, mit, mennyit, mikor, hogyan és miért eszünk vagy iszunk, és milyen tüneteket észlelünk, majd vizsgáltassuk ki magunkat. A mai rostszegény étrend, és ebből eredően az ideális bélflóra változása, a gyors, kapkodó evés miatti több levegő lenyelése, a nem kellően alapos rágás, a rendszertelen étkezések, vagy a szénsavas italok is fokozhatják a puffadásos panaszokat.
Lássuk, miért is érdemes étrendünkbe napi szinten beilleszteni!
- A hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint a napi élelmiszer-fogyasztásunk több mint negyedét a gabonafélék tegyék ki, azaz fogyasszunk 3 adagot ebből az élelmiszercsoportból naponta, amiből legalább 1 adag teljes értékű legyen! 1 adag 1 közepes szelet kenyérnek felel meg.
- A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények a teljes gabonaszemet, így annak héját és a benne lévő rostokat, valamint értékes anyagokat is tartalmaznak, főként B1- és B2-vitamint, pantoténsavat, magnéziumot, cinket, mangánt, krómot, valamint szelént.
- A teljes kiőrlésű pékárukban található rostok mérséklik a vércukoremelő hatást, csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vérzsír szintjét, emellett segítenek a bélrendszer karbantartásában, valamint a jóllakottságérzés kialakulásában.
Milyen a jó kenyér? Hogyan válasszunk?
A kenyér az egyik legjelentősebb szénhidrátforrásunk, melynél törekedjünk, hogy teljesértékű legyen, vagyis a teljes gabonaszemet is tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magasabb rost-, vitamin-, és ásványianyagbevitelhez. Annál értékesebb a kenyér, minél nagyobb arányban tartalmaz teljesértékű, teljeskiőrlésű gabonát. Még kedvezőbb az összetétele, ha többféle gabonát, álgabonát, magvakat, esetleg egyéb összetevőket, pl. útifűmaghéjat, sörélesztőpelyhet, olívaolajat, zöldfűszereket, hagymát, aszalt paradicsomot, olívabogyót, bambuszrostot is tartalmaz.
Lehetőleg készüljön hagyományos eljárással, azaz kovásszal, mint nagyanyáink idejében. Ma már sok pékségben visszatérnek ehhez a 100 évvel ezelőtti módszerhez: 24-48 óráig érlelik, nem tesznek bele adalékanyagokat. Ennek nagy előnye, hogy a baktériumok maguk kezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, így mire megesszük a kenyeret vagy a pékárut, sokkal könnyebben emészthető lesz. A kézműves kenyeret annak is érdemes kipróbálnia, aki a "gyorskenyerektől" esetleg puffad. De azért csodát ne várjunk, mert nem lesz gluténmentes, sem lassabban felszívódó vagy alacsonyabb szénhidráttartalmú. Erről részletesebben itt olvashatnak:https://alimento.hu/kovasz/?fbclid=IwAR2-7L7EXCQfPnvcAaHvwHaLeXNcjAPDS-BT-85ZRliz6kFTuG5EAG7rS2U
Az, hogy milyen kenyérrel van dolgunk, ideális esetben kiderül a címkéből vagy a csomagolásról – bár néha a címke nagyon kicsi, nehezen olvasható vagy nem is elérhető. Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza többek között a kenyerekre vonatkozó előírásokat. Ilyen a teljes kiőrlésű kenyér elnevezése is, mely legalább 60%-ban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz, ezért a malátával, cikóriával színezett kenyerekkel elvileg ma már nem is találkozhatunk a polcokon, pékségekben. Sok minden kiderül, ha megtapogatjuk (papírzacskóval, vagy a csomagoláson keresztül), megemeljük a kenyeret. A teljes kiőrlésű kenyér ugyanis tömörebb, vaskosabb, azonos méret mellett nehezebb, mint a fehér vagy a félbarna kenyér. Nagyon jó kenyerekkel is találkozhatunk a boltokban, pékségekben, melyek megfelelnek legszigorúbb elvárásainknak is, nézzünk jól körül, próbáljunk ki több félét is.
Hogyan fogyasszuk?
Ha egészségmegőrzésünk a cél, nézzék meg a www.okostanyer.hu, vagy a www.mibolmennyit.hu oldalt a javasolt, ajánlott adagokért, vagy keressenek Egészségfejlesztési Irodánkban személyes tanácsadás keretében.
A testsúlycsökkentés egyik alappillére a megfelelő napi energiabevitel, és minimális a különbség energia- és szénhidráttartalom tekintetében a fehér, és a teljes kiőrlésű kenyerek között, ezért elsősorban mennyiségükben kell korlátozni fogyasztásukat. A csökkentett szénhidráttartalmú kenyerekkel is érdemes vigyázni! A kevesebb szénhidrát mellett ugyanis jellemzően több zsírt vagy fehérjét tartalmaznak valamilyen formában és ezzel a végtermék energiatartalma már nem lesz annyira csökkentett. A magvas kenyerek energiatartalma sem elhanyagolható, vigyázzunk mennyit eszünk belőlük.
Az étkezés részeként soha ne önmagában fogyasszuk, hanem „OKOSTÁNYÉR” módra. Mindig együnk hozzá fél tányérni zöldségfélét, negyed tányérnyi húst, húskészítményt, tejterméket, tojást vagy növényi alternatívákat, melyek tartalmaznak fehérjét, egészséges zsiradékokat, rostot.
Located in: egyéb
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.