Élelmiszereink A-Z

Bab

A bab az emberiség egyik legrégebbi tápláléka. Az amerikai kontinensen a bab nagy múltra tekint vissza. Nagyjából 6000 évvel ezelőtt itt jelentek meg az első babültetvények. Európa számára Kolumbusz utazásai után vált elérhetővé. Hazánkban is régóta termesztett élelemnövény, frissen fejtve nyáron, szárítva egész éven át kapható a hazai termés. A helyi, közelben termő idényzöldségeknek jóval kisebb a szénlábnyoma, mint a távolról szállítottaké (például a spanyol fóliasátrakból érkező téli cukkinié vagy paradicsomé, a marokkói paprikáé, a kínai zacskós szárított babé).

A szárazbab könnyen szállítható, hiszen egy kis vászonzacskóban bárki bárhova magával vihette. Kis helyen elfér, szinte korlátlan ideig tárolható, nagyon tápláló és rendkívül gazdag rostokban.

Sok fajtája van, és a fajták nagymértékben eltérhetnek egymástól, mind színben, mind alakban, méretben és persze ízben, zsengeségben is. Létezik fehér, zöld, sárgásbarna, lilás vagy akár fekete bab is, s a babszemek lehetnek kerekek, egészen laposak vagy közepesen teltek.

A bab kitűnő növényi eredetű fehérjeforrás, ezért remek alternatívája a húsfogyasztásnak. Zsírszegény, tele van rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal (B1-, B5-, K-vitamin, biotin, folsav, kálcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium, vas, réz, cink). 10 dkg szárazbab tartalmaz 340 kcal-t, 21,9 g fehérjét, 1,1 g zsír, 42 g szénhidrátot, 20 g rostot. A fejtett bab csupán kb. a felét tartalmazza mindegyik tápanyagnak, szénhidráttartalma 29 g. Rostartalmánál fogva laktató, mert a szervezet lassan emészti, a teltségérzet hosszan megmarad, egyenletesebb vércukoremelkedést okoz, így cukorbetegeknek, fogyni vágyóknak is remek alapanyag. A hüvelyesek rendszeres fogyasztása segíthet a magas vérnyomás betegség kockázatának csökkentésében, de pozitív hatásuk van például 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint esetén is. További jótékony hatásairól itt olvashatnak: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/17438/miert-hasznos-a-huvelyes-novenyek-fogyasztasa

A szárazbabot főzés előtt érdemes néhány órára vízbe áztatni, hogy a gázképződést okozó oligoszacharidok lebomolhassanak. (Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le.) Az előáztatott babok héja kevésbé repedezik, a szemek hamarabb és egyenletesen puhulnak, és kevesebb energia kell a főzéshez. A babkonzerveknél figyeljünk, mert egészségtelenül sok sót tartalmazhatnak. A szárazbabhoz főzés közben ne adjunk sót vagy ecetet, citromot, esetleg bort, mivel ezektől a bab nehezebben puhul és egy óvatlan fűszerezéssel vagy ízesítéssel megnövelhetjük a főzési időt. A sót, citromot és a többi ízesítőt csak akkor adjuk a babhoz, amikor már majdnem elkészült.

A babhoz a legjobban a zöldfűszerek illenek. Ilyen a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a babérlevél vagy a borsikafű. De természetesen a magyar és nemzetközi konyha igen sokféleképp képes ezt a zöldséget elkészíteni. A magyar konyhában leginkább leves vagy sólet formájában van jelen a bab. Készíthető belőle főzelék, saláta, vagy mexikói hatásnak köszönhetően chili con carne vagy chilis bab, de a nagy nemzetközi választékból még ott a cassoulet vagy az olaszok római korból örökölt alaplevese, a minestrone. Ezenkívül ízletes krémeket is készíthetünk, melyeket felszolgálhatunk szendvics-alapnak, vagy akár party fogásként, vendégváró falatkákhoz. Bővebben: https://www.mindmegette.hu/fekete-feher-tarka-avagy-a-csodas-szarazbab-47036/
Located in: zöldség
Powered by SobiPro

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.