Élelmiszereink A-Z

Kapor

A kapor sokfelé őshonos. Megtalálható Dél-Oroszországban, Nyugat-Afrikában és a mediterrán térségben is. A kaprot már az ókori egyiptomiak is ismerték és használták. Főleg nyugtató gyógyszerként és afrodiziákumként tekintettek rá, de afféle boszorkányűző képességet is tulajdonítottak neki. Még a középkorban is divat volt a házak bejárata fölé vagy a csecsemők bölcsője mellé kaprot tenni, hogy távol tartsa a boszorkákat és az ártó szellemeket. A középkori Angliában bevett szokás volt a biztonság kedvéért zacskóba varrt kapor-talizmánt hordani, sőt a Balti-államok területén a kaprot szerelmi bájitalokhoz is felhasználták. A görögök ennél csak egy kicsit józanabbul ítélték meg a kaprot, náluk a gazdagság és a jószerencse jelképe volt ez a növény. Hippokratész azonban – az egyiptomiakhoz hasonlóan – felfedezte a kapor gyógyító erejét, és többek között szájvizet készített belőle. Rómában a háborús hősök számára nem csak babérból fontak koszorút, hanem alkalom adtán kaporból is, valamint a növény gyógyító szerepével is tisztában voltak: a különféle égési sérülések gyorsabb, jobb gyógyulását elősegítendő égetett kapormagot használtak. Sőt a gladiátorokkal is előszeretettel etetettek kaprot, hogy rendben tartsák az emésztésüket, valamint erőssé és mozgékonnyá váljanak. A XVII. században már fűszerként is találkozunk vele egy angol szakácskönyvben. Nem meglepő módon a kapor a savanyúságok fűszerezése kapcsán jelenik meg itt. Nagy Károly is előszeretettel alkalmazta a kaprot a különféle banketteken, mint a csuklás biztos ellenszerét.

Beltartalom

A kaporban található kalcium, kálium, mangán, vas, foszfor, cink és magnézium, továbbá viszonylag magas C-vitamin tartalommal bír, de emellett tartalmaz még A-vitamint, B1-, B2-, B3-, B6-, folsavat, E-vitamint, és jelentős rostot, pektint is. Jellegzetes aromáját az illóolajok adják. A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. A termésben zsírolaj és fehérje is található. A kapormagolaj (Anethum graveolens L.) több mint 50 %-ban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavat -omega-6 és -3 zsírsavat-, egyszeresen telítetlen zsírsavból az olajsavat tartalmazza. A telített zsírsavak telítetlen zsírsavakkal (egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakkal) való helyettesítése az étrendben hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához. Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.

Miért is érdemes rendszeresen fogyasztanunk?

Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxidáns. Illóolaja kis adagban izgató, serkentő hatású, nagy adagban nyugtató, altató hatású. Segíti az emésztést, étvágyfokozó, enyhíti a hányingert, ideális szélhajtó, mert kíméletesen szünteti meg a puffadást, a gyomor görcsös fájdalmát. Baktériumellenes hatása igen erős, vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival, ezért alkalmas a sebek fertőtlenítésére is, és friss leheletet biztosít. Megoldást kínál a csuklásra, finoman vízhajtó és húgyúti fertőzések esetén is enyhít a tüneteken. Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák, várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott túlzott fogyasztása. Segít csökkenteni a menstruációs görcsöket, valamint magjai antidepresszáns hatásokkal rendelkeznek és még fájdalmat is csillapítanak. Több kutatás vizsgálta hatását a vér koleszterin-, és trigliceridszintjére, cukorbetegek inzulinszintjére, a magasvérnyomásra.

Mire érdemes figyelnünk?

Kedvező hatásait friss állapotában fejti ki legjobban. Vásárlásánál igyekezzünk friss fűszernövényt venni. Ha erőteljes, fűszeres illatot áraszt magából, biztosak lehetünk benne, hogy a növény friss. Hogy megőrizze frissességét, beleállíthatjuk egy pohárnyi vízbe, illetve papírtörlőbe lazán beleforgatva betehetjük a hűtőszekrénybe is. Ha nincs lehetőségünk friss kaprot venni, akkor választhatunk szárított vagy fagyasztott kaprot is, sőt mi magunk is tehetünk el télire a fagyasztóba kaporkockákat. Ehhez semmi másra nincs szükségünk, csak egy jégkocka készítőre, nagyobb adag friss kaporra és egy kevés vízre. Az összevágott kaprot beleszórjuk a jégkockakészítő mélyedéseibe, majd vizet töltünk rá, és a mélyhűtőbe téve kifagyasztjuk. A szárított változatoknál figyeljünk nagyon, mert az illóanyagok már 50-60 fok körül elpárolognak. Már kapható 100 százalékos kaportabletta, amiben csak a tiszta kapor van, kötőanyagmentesen. A kaprot mindig a főzés befejezése előtt adjuk az ételhez, különben elmegy az illata. Mártások készítésénél ne főzzük bele az egész mennyiséget, tegyük félre a felét, és a főzés végén vagy tálalás előtt adjuk hozzá, így jobban megőrzi aromáját és értékes tulajdonságait. Használatával legyünk óvatosak, mert a túlzott fűszerezés fanyar, kesernyés ízt ad az ételnek. Kiváló salátaízesítő készíthető belőle, ha a friss kaprot 3-4 napig 10 %-s ecetben áztatjuk (egy liter ecet, egy csokor kaporlevél).

Összegezve: érdemes rendszeresen kaprot fogyasztanunk, és ha nincs kis kertünk, egy cserépben, akár a téli hónapokban a lakás fénygazdag helyein is hajtatható.
Powered by SobiPro

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.