És újra gyermeknap.
Receptsorozatunk elindításában a gyermekek táplálkozása, étkeztetése volt a kiindulási pont. Sok mindenről szó esett, a közös étkezés meghatározó szerepéről, az egészségmegőrző táplálkozásról, az étkezéseink mennyiségi és minőségi összetételéről, napi energiaszükségletünkről, az energiát adó, és az energiát nem adó makró-, és mikrótápanyagokról, és persze forrásaikról, az ételekről, élelmiszerekről, és élelmianyagokról. Honlapunkon megtalálják cikkeinket, étrendjeinket: https://www.efidombovar.hu/index.php/egeszsegunk/taplalkozas
Nagy felelőségük van a szülőknek! De nincsenek könnyű helyzetben. Manapság már szinte mindenki ért a táplálkozáshoz, mindenkinek van ötlete, javaslata, hogy táplálkozzunk és hogy tápláljuk gyermekünket. Elég sok az egymásnak ellentmondó információ is. Az üzletek és boltok meg telis-tele vannak mindenféle élelmiszerrel, a reklámok, a divat pedig erős ráhatással van gyermekeink élelmiszerválasztási szokásaira. Felnőttként és szülőként is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy testtömegünket, egészségi állapotunkat örököltük, ezen változtatni nem lehet. Az epigenetika tudománya viszont azt hangsúlyozza, hogy a gének aktivitását, kifejeződését a külső környezet és az életmód is nagyban befolyásolja. Vagyis egészségi állapotunkért mi magunk is sokat tehetünk. Sőt, a mi életmódunk is nagyban befolyásolni fogja gyermekeink, unokáink egészségi állapotát is! Gyermekeinket is erre kell nevelnünk, hogy nem csak magunkért vagyunk felelősék, hanem a jövőért is. Mindez kiegészül környezetünk védelmével is.
A szülő a csecsemő, a kisded és a nagyobb gyermek példaképe is. Míg az otthon az egyedüli élettér a gyermeknek, addig szinte a kizárólagos példa, persze kiegészülve a nagyobb testvérekkel, nagyszülőkkel. Azonban hatással vannak rá még a séták, bevásárlások alkalmával látott információk, de egyre hangsúlyosabb a digitális és elektronikai eszközök (mobiltelefon, számítógép, televízió) befolyásoló szerepe is. Törekedni kell a jó példamutatásra, a helyes szülői mintára. Ehhez a szülőnek egészségtudatosnak kell lennie, ami tanulható. A hozzátáplálástól kezdődően a gyermek is már tanul, fontos kialakítani az egészséges étkezési szokásait. A közösségbe kerüléstől kezdődően pedig már a nevelő intézménynek és a kortársaknak is befolyásoló szerepe lesz a gyermek táplálkozására. Az óvodáskorban kialakított, elsajátított táplálkozási szokások, illetve ismeretek nagyon meghatározóak a későbbiekre, sokszor az egész felnőtt életre nézve is. Iskolás korra tehető az egyéni életmód, azon belül is a saját táplálkozási szokások kialakulása. A serdülők táplálkozási szokása erősen összefügg a családi mintával, a szülői modellel és a közösen eltöltött idővel. Az egészséges étkezésre odafigyelő családtag jelenléte a legfontosabb védőfaktor a gyermek számára. Ha a család rendszeresen együtt étkezik, az a fiatalok egészségesebb táplálkozásával jár. A családi étkezéssel egybekötött együttlétek nemcsak a gyermekek egészségmagatartását befolyásolják, több gyümölcs- és zöldségfogyasztás figyelhető meg a szülők körében is.
Látható, hogy nagyon fontosak a közösen töltött idők, mert erősíthetjük gyermekeinkben az egészségtudatosságot. Érdemes minél több módon, életkoruknak megfelelően bevonni a csemetéket a különböző folyamatokba, a kerti veteményes/balkon fűszernövényeinek gondozásától kezdve a bevásárláson át, a sütés-főzés egyszerűbb vagy már bonyolultabb műveletig bezárólag.
A túlzott online lét azonban a gyermek, kamasz fizikai/testi épségét is veszélyezteti. Jellemző a mozgáshiány, a táplálkozást tekintve pedig a túlsúly/elhízás mellett a mennyiségi vagy minőségi éhezés, mely sajnos hatással lesz a gyermek későbbi egészségi állapotára. Az ebben a korban fellépő tápanyaghiány alacsonyabb testalkatot, csökkent csonttömeget, a pubertás késését eredményezheti, nem fertőző krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint szív- és érrendszeri betegségek (pl.magasvérnyomás), krónikus tüdőbetegségek, cukorbetegség.Bőven van tennivalónk! A táplálkozási szokások felmérései (Nestlé-MDOSZ, TÉT Platform Egyesület) sajnos azt mutatják, hogy:
- a gyermekek 30-50 %-a nem reggelizik mindennap,
- a gyermekek csupán kb. harmada fogyaszt naponta zöldséget és gyümölcsöt, az ajánlott mennyiséget pedig alig 2/3-uk éri el,
- alacsony a teljesértékű gabonafélék fogyasztása,
- a gyermekek harmada fogyaszt minden nap édességet, negyede cukros üdítőt,
- emelkedett a hozzáadott cukor- és zsírfogyasztás, túlzott a nátrium, és elégtelen a kalcium, folát és D vitamin-bevitel.
AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK EGYIK LEGFONTOSABB (de nem egyedüli) FELTÉTELE A MEGFELELŐ ÉTREND. Attól megfelelő, hogy ránk van szabva, mennyiségileg és minőségileg is. Jegyezzük meg: ahogy az életben is, a táplálkozásban sem minden fehér vagy fekete, egészséges vagy egészségtelen! Nincs tiltott táplálék, csak kerülendő mennyiség, vagy nincs rossz étel, csak rosszul összeállított étrend.
Az óvodákban, iskolákban már szerencsére egyre több helyen foglalkoznak az egészségmegőrző táplálkozással. Nagyon jó országos programok is segítik ebben az intézményeket. Egészségfejlesztési irodánk is többször tartott előadásokat a diákoknak. Ha Önöknek is vannak kérdéseik, vagy szeretnének többet megtudni a gyermekkori táplálkozási ajánlásokról, keressenek bennünket!
Nagyon sok jó szakember és intézmény segíti a szülőket gyermektáplálkozás témában. Íme néhány:
- https://mibolmennyitegyek.hu/
- http://mdosz.hu/hirleveleink/ vagy http://mdosz.hu/nok-iskolaja/
- https://igyteljesazelet.hu/egeszsegesebb-gyerekekert
- https://egeszseg.hu/taplalkozas.html
- a gyerekeknek: http://www.okosdoboz.hu/
- https://eteltcsakokosan.hu/ - GYEREKSAROK
- https://www.kamaszpanasz.hu/
- Antal Emese: Gyermek az asztalnál, https://www.facebook.com/antalemesedietetikus
- Válogatós a gyermek? https://kiskanalkommando.hu/valogatos-kisokos/
- PODCASTEPIZÓD- Kids & Babies, Porkoláb Eszter és Lukasz Rebekka dietetikusok sorozata
- https://www.facebook.com/dietetikusod Dr. Takács Hajnalka dietetikus
- https://www.facebook.com/dietetikus.szucs.zsuzsanna Szűcs Zsuzsanna dietetikus
- https://www.facebook.com/etrendem Szarka Dorottya dietetikus
- https://www.facebook.com/judiet.hu , https://judiet.eu/irasok/ Ádám Judit dietetikus.
A végére pár jó tanács:
- Segítsen gyermekének megérteni, hogy nincs jó vagy rossz étel.
- Mutasson jó példát, próbáljon ki újdonságokat! Ismertesse meg családját minél többféle élelmiszerrel és étellel!
- Soha ne jutalmazza a gyermekét étellel, és ne büntesse az étkezés megvonásával!
- Az ételeknek és az italoknak legyen kijelölt helye (a konyhában, az étkezőben).
- Ne tartson a számítógép vagy a tévé közelében még rágcsálnivalókat sem.
- Legyen rálátása gyermeke tévénézési szokásaira, ne engedje gyermekének korlátlanul és kontrollálatlanul a tévézést és számítógépezést!
Forrás:
Török Eszter: 100% egészség, 0% cukor című könyve
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/09/2014-4-negy-tiz-evesek.pdf
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/09/2014-5-dietetikai-informacio-2.pdf
https://tetplatform.hu/feher-konyv-a-magyar-gyermekek-es-fiatalok-eletmodjarol/
„- Na, most téged kérdezlek - fordult a legkisebbikhez -, mondjad, hogy szeretsz?
- Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelt a kicsi királykisasszony.”
Bizonyára ismerik jól a Benedek Elek által gyűjtött magyar népmesét – A só. Bizony, a só elengedhetetlen az életünkhöz. A konyhasó nem más, mint a nátrium-klorid (rövidítve NaCl), amely 40%-nyi nátriumot és 60%-nyi klórt tartalmaz, és 1 g nátrium 2,5 g konyhasónak felel meg. Az ételeink ízesítésére és tartósítására is használjuk. Természetes formában is jelen van számos élelmiszerünkben. A nátrium-klorid segíti a vérnyomás szabályozását, a folyadékegyensúly és a megfelelő izom- és idegrendszeri működés fenntartását. A nátrium elősegíti az egyes tápanyagok (például a glükóz és az aminosavak) felszívódását. Érdekesség, hogy egy átlagos felnőtt férfi szervezete kb. 90 gramm nátriumot tartalmaz, amelynek a fele a vérben és a testfolyadékban kering, közel a harmada pedig a csontokban, a maradék pedig a testi sejteken belül található. A nátrium ugyan az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, ugyanakkor napi 1,5-2 gramm nátrium elégséges a szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez. A nátriumszükséglet nő, ha a szervezet nátriumot veszít, mint például menstruáció, szoptatás, hányás, hasmenés és erőteljes izzadás során.
Széleskörű vizsgálattal igazolták a sóbevitel és a magas vérnyomás betegség közti összefüggést. Ez arra vezethető vissza, hogy a nátrium vízvisszatartó tulajdonsága révén a szívre nagyobb munka hárul, mivel nagyobb vérmennyiséget kell pumpálnia a szervezetben, ami a rugalmas, de nem a végsőkig történő tágulásra hivatott érhálózatban nagyobb nyomást hoz létre. Ezáltal károsítja az érfalat, és ez hosszú távon érelmeszesedéshez is vezethet, mivel a sérült érfalra kitapadt vérlemezkék és az abba beágyazódott anyagok idővel beszűkíthetik az adott érszakaszt. A nagyobb vérmennyiség pumpálása a szívet, vesét is terheli a fokozott munkavégzése miatt. Kapcsolat van továbbá a sóbevitel és a vizelettel ürített só (nátrium) mennyisége között is, ami pedig hatással van a szisztolés és a diasztolés vérnyomásra is. E vizsgálat adatainak elemzése szerint a vérnyomás emelkedést előidéző nátrium-bevitel küszöbértéke 2,3 g/nap, azaz kb. 5 gramm só/nap. Érdekesség, hogy a túl sok nátriumfogyasztás szív-érrendszerre gyakorolt negatív hatásai a genetikai hajlamtól is függnek, de amíg nem lesz rutinszerű annak felmérése, hogy vajon a sócsökkentéssel profitálunk-e a vérnyomásunk terén, érdemes mindenkinek tudatosnak és mértékletesnek lennie ezen a téren is.
Az emberek jelentős része az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 g só dupláját fogyasztja naponta, Magyarországon ennél még rosszabb a helyzet. Az OGYÉI 2014-es, országos, reprezentatív felmérésének eredményei alapján: a felnőtt magyar férfiak napi 16 gramm, a nők napi 11 gramm sót fogyasztanak, az ajánlott 5 gramm helyett. Sajnos, a gyermekek esetében is hasonló a helyzet, mint azt az óvodások körében végzett országos felmérés is igazolja. (OTÁP, 2014)
A kutatások azt is kimutatták, hogy a túlzott nátrium, illetve sóbevitel nemcsak a magas vérnyomásnak a fő kockázati tényezője, hanem a koszorúér-betegségnek és a stroke-nak is.
HONNAN SZÁRMAZIK EZ A MAGAS BEVITEL?
A nátrium csaknem teljes egészében a konyhasóból származik. Az étrendben található nátrium közel 10 %-át az élelmiszereket alkotó nyersanyagokban eredendően jelen lévő nátriumtartalom teszi ki, míg közel 15 %-át a sütés, főzés során vagy az asztalnál a már kész ételhez tesszük hozzá, amikor (gyakran feleslegesen) megsózzuk az ételeket. A többi 75 % az élelmiszeripari feldolgozás (például a kenyér, sajtok, felvágottak, félkész, készételek esetében) során kerül bele a termékekbe. Már azzal is sokat tehetünk szívünk, ereink egészsége érdekében, ha kevesebb sót használunk a sütés, főzés során és elkerüljük a kész ételek utánsózását, de ahogy látszik is, már a bevásárlás során érdemes jobban odafigyelnünk, hogy milyen só-/nátriumtartalmú termékeket teszünk a kosarunkba. Ezért érdemes figyelni az élelmiszercímkén olvasható feliratokat is! Jelentős Na tartalmú élelmiszerek a kenyérfélék, pékáruk (kifli, zsemle), péksütemények (pogácsák, perecek, sajtos roló, sajtos rúd, pizzás táska, stb.), a margarinok, ízesített vajkrémek, a húskészítmények (virsli, krinolin stb.), felvágottak (kolbász, szalámi, párizsi stb.), belsőségkészítmények (májkrém, kenőmájas, májpástétom stb.), a sajtok (elsősorban a feta), juhtúró, salátaöntetek, a mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, a sós nassolnivalók (chipsek, kekszek, krékerek, ropik, stb.), sózott olajos magvak, a félkész- és késztermékek, valamint a kényelmi termékek (pl. instant levesek, mártásporok, leveskockák).
JÓ HÍR, hogy már régóta ismert tény, hogy a sófogyasztás visszafogása csökkenti a vérnyomást, amely kedvezően hat a szív- és érrendszeri események hosszú távú kockázatára. Több kutatásban is megfigyelték, hogy a csökkentett nátrium tartalmú diéta kedvező vérnyomáscsökkentő hatással rendelkezik hipertóniás betegek kezelésénél.
Mivel sóbevitelünk nagy része a boltban vásárolt, feldolgozott élelmiszerekből adódik, az Államra és az Élelmiszeriparra is hatalmas felelősség hárul. Az egyes országokban sócsökkentő stratégiák kidolgozására, illetve arra van szükség, hogy a lakosság birtokában legyen a megfelelő élelmiszerválasztáshoz szükséges információknak. A WHO most újabb lépést tett a sóbevitel csökkentésére: 2021 májusában több mint 60 feldolgozott élelmiszerre vonatkozóan határozott meg nátrium-határértékeket. Az iparnak a 2025-re kitűzött mértékben (30%-os só-/nátriumcsökkentést jelentő) csökkentenie kell a feldolgozott élelmiszerek sótartalmát. A WHO új ajánlása kiindulási alap az országok és az ipar számára az élelmiszer-környezet átalakításához és az egyes – hosszú távon életeket mentő – nemzeti irányelvek felülvizsgálatához, kialakításához. „A megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés kritikus fontosságú minden ország, minden lakos számára” – mondta Dr. Tom Frieden. A Resolve to Save Lives an Initiative of Vital Strategies elnök-vezérigazgatója azt is hangsúlyozza, hogy ha a sócsökkentés szakaszos, ahhoz a lakosság ízlése alkalmazkodik. „Ha fokozatosan csökkentjük a sótartalmat, ételeink íze változatlanul jó marad, és csak a szívünk fogja érezni a különbséget!”
TANÁCSOK A SÓFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉHEZ
- Rakjuk el a sót az asztalról, hogy ne is legyen szem előtt a kísértés.
- Tudatos élelmiszervásárlás. Olvassuk el az élelmiszercímkét, és válasszuk a kevesebb sót, vagyis nátriumot tartalmazó terméket, vagy pedig a natúr, sómentes változatait!
- Apránként kezdjük el csökkenteni a főzéskor szokásosan alkalmazott só mennyiségét. Mindig kerüljön csak egy csipettel kevesebb só a levesbe, de tegyünk bele egy extra pl.fokhagymagerezdet vagy zöldfűszereket helyette. A csökkentés mértékét fokozatosan növeljük, amíg el nem érjük a kívánt, közel 50%-os csökkenést!
- Kóstoljunk, mielőtt sóznánk! Ételkészítés közben is apránként, kóstolás után adagoljuk a sót.
- Az ételek elkészítéshez a normál konyhasó helyett javasolt a csökkentett nátriumtartalmú só használata, természetesen ezt is minél kisebb mennyiségben alkalmazva. Az azonos íz mellett 30%-kal kevesebb nátriumot tartalmaz, mivel ez esetben a nátriumot káliumra cserélték. Azok számára, akiknél a káliumürítés károsodása ismert vagy ennek veszélye fennáll (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, cukorbetegség, idős kor) a csökkentett nátriumtartalmú só használata nem javasolt.
- A kevesebb só használatát ellensúlyozza, ha karakteres ízű fűszereket, zöldségeket (például hagymaféléket) használunk, enyhén megpirítjuk az ételeket, illetve ha rakott, töltött ételeket készítünk ízletes hozzávalókból.
- Fogyasszunk minél több friss gyümölcsöt és zöldséget. A legtöbbnek önálló íze van, így sózás nélkül is finomak, ízletesek. Kombináljuk őket a kevésbé ízletes, vagy több sót kívánó pl. húsok ételekkel, így csökkenthető a hozzáadott só mennyisége. Jó példa erre, ha a húsokat zöldségfélékkel együtt sütjük, tűzdeljük vagy töltjük.
- Ha az összetevők közt sósabb is van (pl.sajt, mustár, szójaszósz), csökkentsük a hozzáadott só mennyiségét.
- Fűszeres pácolásnál is spórolhatunk a sóval.
Bizony, a fűszerek!
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a sótlan ételek fogyasztása nem felel meg étkezési szokásainknak, a kevéssé vagy egyáltalán nem sózott ételeket „íztelennek”, rossznak érezzük. Mit tegyünk hát, hogy csökkentsük sófogyasztásunkat, ugyanakkor ételeink ízletesek maradjanak?
A só íze helyett fedezzük fel az ételek valódi ízeit.
Sózás helyett fűszerezzünk! Fűszerezzük változatosan ételeinket! Ne vegyük el az étel ízét sóval! A mai óriási fűszerválaszték mellett mindenki megtalálhatja a saját ízvilágának megfelelőt. Ételeink ízesítéséhez használhatunk friss vagy szárított fűszereket: bazsalikom, petrezselyem, kapor, oregánó, Cayenne-bors, babér, curry, kakukkfű, vasfű, gyömbér, de a citrom- vagy limekarikák is különleges ízt adnak ételeinknek.
Fás szárú vagy kemény levelű zöldfűszerek: rozmaring, kakukkfű, zsálya, oregánó, babérlevél. Ezek különösen jók húsételekhez, pástétomokhoz, valamint pácok és töltelékek ízesítésére. A főzés elején adjuk őket az ételhez, hogy erőteljes aromájuk a hosszú, lassú főzés során kissé enyhüljön. Mindig csak keveset használjunk belőlük. Tálalás előtt vegyük ki őket az ételből.
Lágy szárú, puha levelű zöldfűszerek: bazsalikom, menta, tárkony, koriander, snidling, kapor, petrezselyem. Aromájuk lágyabb, így ezeket a főzés legvégén vagy közvetlen tálaláskor adjuk az ételekhez. A hosszú főzés ízüket és látványukat is tönkreteszi. Használjuk levesek, saláták, szendvicsek, frissensültek, grillételek ízesítéséhez és díszítéséhez.
A fűszereket piríthatjuk is, így az ízanyagok sokkal intenzívebbek lesznek.
Házilag is könnyen elkészíthetjük szárított zöldségekből a saját fűszerkeverékünket, ami a kész ételízesítőkkel szemben nem tartalmaz szükségtelenül sót és ízfokozó anyagokat.
Az alábbi recept 1990 szeptemberében jelent meg, Nagy Margit dietetikus írta a Diabetes c. lap számára.
Házilag készíthető nyers vegeta
Hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 1 kg petrezselyemgyökér, 1 kg kimagozott paprika, 40 dkg zellergumó, 20 dkg paradicsom, 20 dkg karalábé, 20 dkg vöröshagyma, 20 dkg karfiol, 2 fej fokhagyma, 1 cs. zellerzöld, 1 cs. petrezselyemzöld
Elkészítés: A zöldségeket húsdarálón ledaráljuk. Összekeverjük fél kg sóval és azonnal üvegekbe tesszük. Ez a mennyiség 6-7 darab 6 dl-es üveget tölt meg. Celofánnal lekötjük és az éléskamrában a helyére tesszük. Akinek nincs hűvös éléskamrája, célszerű, ha két celofánnal köti le az üvegeket és közéjük nátrium-benzoátot tesz. A saját készítésű vegetát minden sós ételhez felhasználhatjuk, de ügyeljünk arra, hogy vegetánk már tartalmaz sót.
További fűszeres ötletek
Fűszerolajok, fűszerkrémek
A fűszerolajok kiváló salátaízesítők, de húsos vagy zöldséges ételek készítésénél is felhasználhatók. Kevéske mennyiség is elegendő belőlük, és a kész ételekhez a terített asztalon levő dekoratív fűszerolajos üvegcséből mindenki ízlése szerint használhat.
Zöldfűszeres olaj készítése: Tegyünk 1 kiskanál rozmaringot, 1 kiskanál bazsalikomot, 1 kiskanál kakukkfüvet, 1 kiskanál mustármagot vagy koriandert 5 dl olívaolajba, jól zárjuk le. Két hétig érleljük.
Hagymás olaj készítése: Tegyünk 6 babérlevelet, 1 kávéskanálnyi fekete borsot, 5 gerezd fokhagymát, 2 kis fej vörös hagymát, 2-3 darabka szerecsendió-virágot 5 dl olívaolajba, jól zárjuk le. Érési idő kettő hét.
Fűszerkrém készítése: A friss zöld-, illetve szárított fűszereket vagy az olajos magvakat őröljük meg, és egy kevés csökkentett zsírtartalmú natúr joghurttal, kefirrel, ecettel, balzsamecettel, olívaolajjal keverjük össze. Tegyünk egy-két kiskanálnyit a készételbe, így ízletesebb és aromásabb lesz.
FŰSZEREK- MIHEZ HASZNÁLJUK
Bazsalikom: paradicsomos ételek, bárányhús, szárnyasok, halak, saláták, levesek, tésztaszószok, mediterrán ételek, savanyúságok.
Koriander: csirke, hal, tenger gyümölcsei, rizs, paradicsomital, indiai, kínai pirított ételek, frissensültek.
Oregánó (szurokfű): sertéshús, szárnyasok, vadhúsok, halak, zöldségek, főleg paradicsom, tésztaszószok, töltelékek, olasz ételek.
Rozmaring: bárány, sertéshús, vadhúsok, töltelékek, párolt húsok, pecsenyék.
Tárkony: levesek, húsok, halak, zöldségek, saláták, szószok, pácok.
Kakukkfű: halak, csirke, marhahús, vadhúsok, töltelékek, pácok, tésztaszószok.
Zsálya: sertéshús, kacsahús, belsőségek, paradicsom, töltelékek, májpástétomok.
Borsikafű (csombor): hurkát, savanyúságot, pecsenyéket, tojás-, gombás ételeket, majonézt, mártásokat, salátákat, ecetes és vizes uborkát is szokás ízesíteni vele.
Lestyán: a levele és a gyökere is használatos. A Maggi fűszerkeverékeknek is ez az egyik jellegzetes alkotórésze. Levesek, saláták, mártások, diétás ételek fűszere.
Vasfű: savanyúságok, szárnyas-, marha-, sertéshúsok ízesítője.
Egy amerikai kutatás arra is rávilágított, hogy a természetes fűszerek, fűszernövények napi rendszeres használata önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír. Ígéretes!
A SÓSZEGÉNY ÉTREND MEGSZOKHATÓ
Az ízlés, az ízlelőbimbók érzékenysége idővel változtatható. Vagyis a kevesebb sót tartalmazó fogásokhoz hozzá lehet szoktatni a szervezetet. Ez bizony időigényes folyamat, egyéneként változik, de akár két-három hónapig is eltarthat, amíg az ízlés annyira átáll, hogy a kevesebb só ellenére sem érezzük azt, hogy legszívesebben azonnal megsóznánk a levest vagy a főételt. Ne legyünk türelmetlenek, a különféle új ízkombinációkkal, a többi fűszer bátrabb használatával segítsünk magunknak átvészelni ezt az átmeneti időszakot. Legyünk elfogadóak magunkkal és családtagjainkkal szemben, ne kritizáljuk az ételt, az aktuális szakácsot (ha éppen nem mi főztünk volna), ha mégis sótlannak érezzük az ételt. Ez a befektetett plussz energia és idő megtérül, a szívünk, ereink, veséink egészsége érdekében mindenképpen megéri.
Május 17-én lesz a Magasvérnyomás világnapja. Figyeljenek magunkra és egymásra, mérjék vérnyomásukat rendszeresen. Ha régen mérték vérnyomását és szeretné megmérettetni, keressen bennünket, kérjen időpontot! Telefonszámunk: +36-70-4910995.
Források, érdekes cikkek:
- http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/255
- https://www.szeretemazeletem.hu/gyogyuljunk-meg/miert-erdemes-csokkenteni-a-sofogyasztast
- https://gyerekmese.info/benedek-elek-a-so/
- http://www.mnsza.hu/elhizas/socsokkentes.php
- https://www.mindmegette.hu/a-sorol-szolunk-2-resz-40913/
- https://fitoterapiakalauz.hu/a-zoldsegek-tobbet-erdemelnek/
- https://vince.hu/falatok/fuszer-vernyomas-kurkuma-bazsalikom-fahej
- https://www.cookta.hu/hir/20170508-mi-legyen-a-sparga-fas-vegevel-ne-dobjuk-ki
Augusztus 19. a burgonya napja. Önök szeretik a krumplit, vagy inkább kerülik? Bizony, manapság sok mindent hallani! Se jó, se rossz, mint a krumpli - tartja a régi mondás, jól mutatva, hogy elődeink sem becsülték túl sokra az említett zöldség okozta asztali örömöket, amely ugyanakkor sokszor az éhezéstől mentette meg őket. Pedig még rendes neve sincs: a "krumpli" bizalmaskodónak, a "burgonya" túlzottan is választékosnak hangzik.
A víz világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, 1993 óta. Ez a nap amiatt is fontos, mert felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is 2 milliárd ember él biztonságos vízhozzáférés nélkül. A világnap egyik fő célja, hogy cselekvésre buzdítson. A cél, hogy 2030-ig legyen hozzáférhető a tiszta víz és a biztonságos szennyvízkezelés mindenki számára. A víz világnapjának idei egyik fő üzenete a felszín alatti vizek védelmére helyezi a hangsúlyt. A felszín alatti víz a lábunk alatt észrevétlenül rejtőző kincs, mely gazdagítja életünket. Biztosítja ivóvizünket, élelmiszer-ellátásunkat, személyes szükségleteinket, segít fenntartani természeti környezetünket. A vízkincs, amellyel bolygónk rendelkezik, óriási értéket képvisel. Minden földlakó közös és egyéni felelőssége, hogy óvja és megbecsülje ezt! Mit tehetünk?
Miért is fontos étrendünkre figyelmet fordítanunk magas koleszterinszint esetén?
A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések fő rizikófaktora, közvetve kiváltója lehet az érszűkületnek, később az infarktusnak, a stroke-nak. Ez a tényező az egyik leginkább befolyásolható a kockázati tényezők közül.
Mi a koleszterin?
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.