Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
Dombóvári Egészségfejlesztési Iroda
FEBRUÁR
„Itt van végre február,
Másodikán medve jár.
Dirmeg-dörmög, nincs jó kedve,
Nyarat várja epekedve.
Medve koma, mondd meg nekem:
Temethetjük már a telet?
A tél vége messze van még,
Eltelik még jó néhány hét!
Ezzel bement a vackára,
Rágondolni jó almára.
Árnyékát látta a medve,
Attól múlt el a jókedve.”
Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. A jeles naphoz többek között időjóslások is fűződnek. A népi hiedelem szerint, ha ma fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ahogy a mondás is tartja: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön.” A legelterjedtebb néphagyomány szerint, ha a téli álmából felébredő medve a barlangjából kijőve napos időt talál, megijed az árnyékától, és visszabújik a vackára. A korai, csalóka napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java még hátravan. Ha azonban felhők takarják el az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
„Bandukolni térdig érő hóban,
gyönyörködni hósapkás oromban,
utazni kedves, csilingelő szánon,
Hóembert rakni kinn a kertben,
részt venni havas, téli örömökben,
siklani szikrázó, fényes havon,
ez az igazi téli vigalom.
Csúszkálni fényes korcsolyákon,
nevetni fehér hólabdákon,
nézni szállongó hópihét
ez az igazi téli szép! „ Várady Lilly: Téli szép!
Fehér lett a táj, de rég is volt. Ami egykor természetes, megszokott volt, manapság ritkaság, szokatlan, sőt akár kellemetlennek is érezhetjük. Pedig most van itt az ideje, csak meg kell tanulnunk újra együtt élni vele. Hogy ne csak a hátrányát lássuk, hanem a szépségét is, illetve a megoldásokat. A szükségszerű hómentesítés mellett, egy séta a havas tájon frissítő is tud lenni. Utána jó hazaérkezni a meleg otthonba, de jó melengető segítség egy forró ital, egy fűszeres meleg étel is. Pihenésként beburkolózni egy meleg plédbe és olvasni. Ehhez hoztam pár ötletet, nézzük mi történt a héten!
Január 17-én ünnepelték az olasz konyhát és gasztronómiát.
Pizza, spagetti, makaróni, lasagne, eszpresszó, olívaolaj, sonka, bor, fagylalt, és még sorolhatnánk. A világnap célja, hogy a világon egyre többen megismerjék az autentikus olasz konyha többi oldalát is, ami nem csak a pizzáról, tésztáról szól. Olvassák el Youteefool remek cikkét a témában. https://www.dietaajanlas.hu/januar-17-en-unnepeljuk.../...
Január 20-án volt a sajtimádók napja. A #veganuár kapcsán a növényi sajtokkal (sajthelyettesítőkkel, sajtalternatívákkal?) foglalkozó cikket hoztam önöknek, mert bizony lehet készíteni „sajtot” kesudióból, mandulából, szezámmagból, szója-, mandula-, vagy rizsitalból, babból, kölesből is. Érdemes elolvasni: https://www.travelo.hu/.../20200831-evett-mar-novenyi...
Én biztos fogok majd csinálni!
Ha már veganuár, sajtok és növényi fehérjeforrások, múltkori cikkem kiegészítéséhez hoztam egy képes összefoglalót (ugyan még csak angol, német, francia nyelven), mely segít elindulni a növényi táplálkozás világába. Milyen hús, tejtermék és tojás helyettesítő alternatívák, lehetőségek vannak, melyekkel csökkenthetjük, kiválthatjuk az állati eredetű élelmiszereinket. Az összefoglalót az EUFIC készítette, és itt találják: https://www.eufic.org/.../PlantBased_FactSheet_FINAL.pdf...
És elérkeztünk fő témánkhoz, melyet megpróbálok minél rövidebben és tömörebben összefoglalni, mert hatalmas terület. A források között majd több remek összefoglalót is elhelyeztem, olvassák el őket.
Egy kis történelem
A leletek szerint, legalább részben csíráztatott árpából és tönkebúzából előállított malátából, már i.e. 3000 körül készíthettek sört az ókori sumérek, akkádok, egyiptomiak, illetve kicsit később, különféle gabonákból az Európa területén élő népek.
A Déli Song dinasztia korából az i.e. 1200-as évekből van az első írásos feljegyzés a szója vagy mungóbab csírájának étkezési célú felhasználásáról. A csíráztatott árpamalátát (mai ya) a sörgyártáson kívül a kínai orvoslás is alkalmazza.
A honfoglalás idején a magyarok már valószínűleg ismerték a csíráztatott gabona malátájából történő sörfőzést. A csíramálé a magyar parasztkonyha egyik legrégibb édes süteménye, hasonlót (keltys) csak a nyugati szlovákok készítenek. Egyik elnevezése a szalados, arra utalhat, hogy készítése a sörrel, malátával állhatott kapcsolatban. A maláta csíráztatott és utána szárított gabonát jelent.
Az Amerikai Egyesült Államokban a II. világháború alatt fordult az érdeklődés a szójacsíra és a tehénbab csíra táplálkozási értéke felé? Az akkori kutatások megállapították, hogy a csírázott változat a babhoz képest több béta-karotint és C-vitamint tartalmaz, és emészthetősége is jobb. A csírák táplálkozási szerepére az 1970-es évektől, az egészségtudatos életmóddal összefüggő kezdeményezések irányították újra a figyelmet.
A NÉPSZERŰ CSÍRÁZTATÁS
A zöldségek és gyümölcsök főleg nyersen való fogyasztásával nemcsak ásványi anyagokat, vitaminokat, rostokat, hanem a szervezet számára előnyös hatással rendelkező bioaktív vegyületeket is bejuttathatunk az emberi szervezetbe. Nyári és őszi hónapokban szabadföldön megtermett zöldségek és gyümölcsök nagy választéka biztosíthatja a szervezet számára szükséges vitamin, és ásványi anyag mennyiséget. A téli és kora tavaszi hónapokban az üvegházban termesztett, vagy a még éretlenül leszedett, sokat utaztatott import termények, élelmiszerek állnak csak rendelkezésünkre. Ezek vitamin tartalma, kémiai összetétele és íze különbözik a hazai szabadföldön termesztett növényekétől, magasabb áruk miatt kevesebben is fogyasztják. A nyugat-európai országokban elterjedt a csíráztatott növények fogyasztása, amelyek előállításához rövid idő (körülbelül egy hét) szükséges. Frissen nyersen salátákban, szendvicsekben fogyasztják. A Kelet-Ázsiai (Kína és Japán) konyha már régóta alkalmazza a növényi csírákat.
A csíráztatott magvak, hüvelyesek, az áztatott dió-, mogyoró-, és mandulafélék népszerű élelmiszereknek számítanak az egészséges életmódot, vegetáriánus vagy vegán táplálkozást folytatók körében. Az Interneten és a témát népszerűsítő irodalomban bőségesen találhatók utalások a csírák fantasztikus tápanyagtartalmára, betegségmegelőző, illetve gyógyító tulajdonságaira, a csíra-előállítás és a csírafogyasztás kockázataival pedig általában nem foglalkoznak. A merész kijelentéseket azonban ritkán támasztják alá tudományos vizsgálatok. A nehezen fellelhető, megbízható szakirodalom pedig – gyakran egy-egy részterületre koncentrálva –, elfelejt az emberi táplálkozás szempontjából tekinteni az összképre. Az MDOSZ kis összeállítása ehhez nyújt segítséget, ebből (is) szemezgetek ma.
A növények fejlődése azzal kezdődik, hogy a mag nedves lesz és vizet vesz fel. Ennek hatására megduzzad és megreped, elindulnak a növekedéshez szükséges folyamatok. Kibújik a gyökér majd a hajtás, amiből az első sziklevelek is kifejlődnek, így már elindulhat a fotoszintézis. A növénynek ezt az állapotát nevezzük csírának.
A csírázás során a mag tartaléktápanyagait (keményítő, zsírok/olajok) az enzimek kisebb alkotóelemekre (pl. egyszerű cukrok, zsírsavak) bontják. Az enzimek fehérjék, amelyeket az élő szervezetek saját igényeiknek megfelelően állítanak elő a bennük zajló kémiai reakciók meggyorsítása érdekében. A fehérjebontó enzimek építőanyagot (pl. aminosavakat) állítanak elő a csíra növekedéséhez. A táplálékkal elfogyasztott, idegen, így a növényi csírákból származó enzimeket is, a többi fehérjéhez hasonlóan, az emésztés során lebontjuk, építőanyagaikat felhasználjuk, így elveszítik aktivitásukat. A csírázás közben egyszerre működnek bontó (főként az első szakaszban), és építő - a felszabadult, képződött tápanyagokat (főként a második szakaszban) felhasználó - folyamatok. A csírákban lévő vitaminok, ásványi anyagok és egyéb biológiailag aktív anyagok (pl.antioxidánsok) segíthetik, támogathatják a szervezet immunrendszerének működését. A maghoz viszonyítva általában nő a vitamin (C-, B- komplex, béta-karotin, K1 vitamin)-, és könnyebben felhasználhatóvá válik az ásványi anyag tartalom (cink, vas, réz, magnézium, kalcium és kálium). A zöldülő csíralevélkék színét is adó klorofill nem szívódik fel az emésztőrendszerünkből, részben kiürül, részben a bélflóra bontja le.
A csíráztatás, a tápanyagok alkotórészeikre bontásával, és egyes antinutriensek (pl. cseranyagok, fitátok, enzimgátlók), gázképző- és rostanyagok mennyiségének csökkentésével javíthatja az emészthetőséget. A gabonafélék és hüvelyesek fitátot tartalmaznak, amely vegyület nemcsak foszfortartalmukat köti meg, de az olyan, számunkra fontos ásványi anyagokat is, mint a vas, a cink vagy a kalcium. Az áztatás és csíráztatás során aktiválódó fitáz enzim 40-75%-kal képes csökkenteni a fitát-tartalmat, ezáltal is javítva az ásványi anyagok hozzáférhetőségét,
felszívódását. Hőközlés (pl. főzés) hatására további jelentős esés következik be a fitinsav tartalomban. Az enzimgátlók akadályozzák a magok enzimjeinek működését a megfelelő csírázási körülmények megvalósulásáig. A szójában és limababban lévő tripszin (fehérjebontó enzim) inhibitor, és a hüvelyesekben általánosan jelen lévő lektinek emésztésgátló, illetve sejtkárosító hatásúak. Az áztatás és csíráztatás, hőkezeléssel (legalább 15 perces főzés vagy forralás) kombinálva, a magokban lévő gátló anyagok nagy részét semlegesíteni képes.
A mértékletesség a csírafogyasztásban is kulcsfontosságú, a mértékkel fogyasztott csíra valóban egészséges. Nem kell zöldségnyi mennyiségben (napi 400-600 g) fogyasztani! A nagy mennyiségű csíra fogyasztása kedvezőtlen hatásokkal is járhat (pl. lenmag-, hajdina-, egyes cirok-, lucernacsíra), ezekből maximum 30-50-80 g az ajánlott mennyiség. Akár előfordulhatnak a csírában olyan mérgező, vagy az emésztésre károsan ható anyagok is, amelyek a kifejlett növényben már nincsenek meg (erősen mérgező a burgonyafélék, pl. paradicsom, paprika, padlizsán csírája, a bennük található szolanin, tomatin, szolamargin alkaloidák miatt). A csírafogyasztás legnagyobb kockázata az előállítás, hiszen a csírázáshoz szükséges körülmények a legtöbb baktériumnak is ideálisak a szaporodáshoz. Ezek a betegséget okozó baktériumok, pl. Salmonella, E. coli, a magok felületén fordulhatnak elő és a csíráztatás során felszaporodva, a csíra elfogyasztásakor ételmérgezést okozhatnak. Ebből következően a fogyasztásra szánt csíra előállítása, csomagolása és forgalmazása nagyon komoly higiéniai biztonságot és pontos technológiát követel meg annak érdekében, hogy az ételmérgezéseket elkerülhessük.
De nehogy elmenjen a kedvük, csak pár dologra kell figyelni, lássuk!
- Csíra vásárlásakor legyünk körültekintőek. Csak olyan terméket vegyünk meg, ami friss, gondosan csomagolt, hűtőpultban tartott és hazaérve mihamarabb fogyasszuk el.
- Néhány alapszabály az otthoni csíráztatáshoz:
Csak kifejezetten erre a célra szánt, vagy megbízható forrásból származó, egészséges, nem csávázott magot csíráztassunk. A gazdaboltban kapható vetőmagok nem alkalmasak csíráztatásra.
Földben ne csíráztassunk, használjunk csíráztató edényt, amit gondosan fertőtlenítsünk. A megfelelő higiénia betartása mellett a „befőttes üveges módszer” is jól működik. A csírákkal való foglalkozás előtt és után mossunk kezet. Lehetőleg a magokat is fertőtlenítsük pl. citromlében vagy ecetben való áztatással és forró vizes öblítéssel, mivel a kórokozók gyakran a magok felületén vannak.
Tiszta ivóvizet használjunk, desztillált víz nem szükséges, sőt a kicsit kemény víz a magból kevésbé oldja ki az ásványi anyagokat. A csírázó magokat naponta 2-3-szor öblítsük át, a felúszó léha magokat, héjat stb. távolítsuk el. Kerüljük a pangó vizet és biztosítsuk a megfelelő szellőzést.
Ne keverjük az edényben a magokat, egyszerre csak egyfélét csíráztassunk. A csírázási idő a növényfajtól függ, de ne növesszük a csírát túl nagyra (kb. 1 cm max.), mert akkor már a tápanyagok csökkenhetnek, a csíra megkeseredhet. A biztonságosságot növeli a fiatal csírák, rövid ideig tartó, bő, hideg vízben történő áztatása, amivel eltávolíthatók a levált héjrészek és a ki nem csírázott magok.
A házilag csíráztatott magok az utolsó, alapos (pl. salátacentrifuga, papírtörlő segítségével történő) öblítés és leszárítás után, hűtőben, 5°C körüli hőmérsékleten, legfeljebb 2-3 napig tárolhatók biztonságosan.
Nem ajánlott a nyers csíra fogyasztása kisgyermeknek, várandós kismamának, legyengült immunrendszerűeknek.
A különféle csírákat kis mennyiségben nyersen fogyasszuk, salátákba, turmixokba, szendvicsekbe téve, de a különféle mártogatósokat vagy sós túrókrémeket, leveseket is feldobják a hihetetlenül intenzív ízű egészséges kis növénykezdemények. Általánosságban javasolt hőkezelni, mint főzés, forralás, gőzölés vagy hirtelen sütés. Ezalatt ugyan veszítenek a hőérzékeny vitaminjaikból, az egészségünk védelmében mégis ez a jó megoldás.
A dunsztos üveges módszertől én is kedvet kaptam!
Kedvencem a lencse csíra. Bár van többféle magom, ez vált be a legjobban. A lencse 4-5 nap alatt úgy megpuhul, hogy simán fogyasztható. A külső, rostos héj nagy része leválik, így könnyebben emészthető lesz. A fogyasztási mennyiségre nagyon ügyelek, 4-5 csipetnyi egy étkezésre, és maximum 2-szer naponta. Nagyon finom. Én egy üvegbe maximum 3-4 evőkanál lencsét teszek, mert csak én eszem meg a családból. Sokféle módszert tettem az érdekességek közé, válasszák, amelyik megtetszik önöknek.
LENCSECSÍRA HÁZILAG
Hozzávalók:
1 marék vagy 3-4 evőkanál étkezési barnalencse
1 dunsztos üveg, hozzá gézlap vagy harisnya vagy kilukasztott tető vagy kész csíráztató üveg tetővel
Elkészítés:
A lencsét átmossuk, majd az üvegbe helyezzük, vizet engedünk rá, vagyis beáztatjuk legalább 12 órára (egy éjszaka). A gézlapot vagy harisnyát rögzítjük az üveg szájára (pl.befőttesgumival), a tetőt rácsavarjuk. Másnap reggel leszűrjük, átöblítjük, és az üveget egy tálcára helyezzük megdöntve, hogy a felesleges víz kifolyhasson, de közben szabadon levegőzzön. Naponta 2-3-szor átöblítjük hideg vízzel. 4-5 nap után már fogyasztható. Én megvárom az első ici-pici levélkéket.
A speciális, csíráztatni való magok csomagolására rá van írva a javasolt áztatási idő, öblítési gyakoriság, csírázási-szüretelési idő. Kezdjenek bele bátran. Ha viszont vattaszerű pamacsok jelennek meg rajta, rossz szaga lesz vagy nyálkássá válnak a magok, dobjuk ki feltétlenül és jól mossuk, fertőtlenítsük ki az üveget, mielőtt újra neki kezdenénk az újabb adagnak. Én is jártam így egyfajta maggal, többször is, így azóta nem is próbálkoztam vele. De a kedvemet nem vette el!
Január 6. vízkereszt, a háromkirályok, a napkeleti bölcsek ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak, mely hamvazószerdáig (idén február 22-ig), a nagyböjt kezdetéig tart. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel. Valójában az ajtófélfára kerülő 20 + C + M + B + 23 (amely természetesen az évszámot is elárulja) eredeti értelemben „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e házat!”. A 15. század óta él e gyönyörű szokás, a néphit azonban e betűkben a három király kezdőbetűit látta ( Caspar, Melchior és Balthasar = Gáspár, Menyhért és Boldizsár) , így azóta ők is vendégeink a Vízkereszt utáni napokban. A hagyomány szerint, legalábbis a mi kultúránkban, ezen a napon kell leszedni a karácsonyfát.
Farsangnak a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük. Igen gazdag néphagyományokban, melyet manapság már kevesen ismernek. Számos városban rendeznek híres, nagy tömegeket megmozgató karneválokat, talán a riói és a velencei tartozik a leghíresebbek közé. Hazánkban a farsang legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás, amelyet az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.
A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után a legjelentősebb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékezünk. Nem csak a vallásos emberek számára fontos ez az időszak, hiszen az egész világ a szeretet ünnepeként éli meg. A karácsony globálisan a legjelentősebb, a legszélesebb körben megült ünnep. A kereszténység számára Jézus születésének emléknapja, ám szinte minden embernek a békesség, a család és a szeretet ünnepét jelenti. Megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon ismert lett, de természetesen vannak eltérések az egyes országok szokásai között. A karácsony szokásai sokat alakultak és változtak a hosszú évszázadok alatt, de néhány dolog ma is ugyanúgy élő hagyomány, mint kétezer évvel ezelőtt. A családok ilyenkor együtt vannak, az ajándékozás, és a következő napokban a vendégjárás és vendégvárás ma is szokás.
Alkategóriák
Kapcsolat
| 7200 Dombóvár, Pannónia utca 56. |
| (a háziorvosi rendelő mellett) |
| 70 491 0995 |
| efidombovar@szlkorhaz.hu |
  |
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melynek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Amennyiben érdeklődik a részletek iránt, kérjük, olvassa el adatkezelési tájákoztatónkat.